A Kiskunsági-homokhátság és a kiváló Bácskai-löszhát találkozásánál, Jánoshalmától tíz kilométerre fekvő, valamivel több mint ezerháromszáz lelket számláló Borota megszenvedte a tatárjárást, a törökdúlást és még Rém községhez is tartozott több mint 160 évig. De 1911-től végleg különvált a szomszéd községtől, azóta létezik mint önálló település, ezt a 110. fordulót ünnepelték a település lakói az elmúlt napokban.
– Sokan és sokat dolgoztak és dolgoznak ma is azért, hogy élhetővé váljon a település, hogy a jövő nemzedékének átadjuk azt a tudást, élni akarást, kitartást, tapasztalatot és szeretetet, amit mi magunk is itt tanultunk meg.
Azon dolgozunk, hogy az előző évszázadot még sok száz év kövesse, ezért folyamatosan építjük, szépítjük településünket
– hangoztatta Kissné Tóth Renáta polgármester a falu ünnepségén, amelyet megelőzően a Magyar Falu Program keretében nyert pályázati forrásból megvalósult fejlesztéseket is átadtak a településen.
Az új temetőben ötmillió forintból elkészült egy háromszázhúsz négyzetméteres bekötőút a ravatalozó előtt, a korábbi bekötőút folytatásaként. A nyolcvanas években épült ravatalozó épületét még az előző önkormányzati ciklus idején bővítették és újították fel teljesen.
Ünnepélyes keretek között átadták a felújított Kicsi Vagyok Én Napköziotthonos Óvodát is, ahol szintén a Magyar Falu Program keretében nyert 7,8 millió forintból teljesen megújultak a vizesblokkok.
Az emlékfaültetésnek szép hagyománya van a településen, a falu önállóvá válásának 100. évfordulóján dr. Ádám Antal korábbi tanácselnök ajánlott fel egy tölgyfát, amit akkor a templom kertjében ültettek el. Most a jeles évfordulóra pedig egy fenyőcsemetét ültettek el a faluház udvarán. Azért fenyőt, mert a borotai címerben a tölgyfa mellett egy fenyőfa is látható. Az emlékfát Kissné Tóth Renáta polgármester, Bányai Gábor országgyűlési képviselő, Menyhárt Sándor plébános, valamint a képviselő-testület tagjai a falu lakóival közösen ültették el.
A teljes cikk ITT olvasható el.
