Igazi sikertörténet az Őrségi Nemzeti Park eddigi két évtizede, hiszen nemcsak a természeti és kulturális értékek megóvásában játszott kiemelkedő szerepet 2002. március 8-i létrehozása óta, hanem a nyugat-magyarországi idegenforgalom fellendülésében, valamint a térségben élők jövedelemtermelő forrásainak kiszélesítésében is – olvasható a Zala megyei hírportál, a zaol.hu cikkében.
Többek közt ezek hangzottak el azon a Szalafő-Pityerszeren megtartott ünnepségen, amit az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megalakulásának húszéves jubileuma apropóján tartottak a közelmúltban. Az eseményen került sor az Őrségi Népi Műemlékegyüttes egyik meghatározó épülete, a Visontai-ház felújítás utáni avatására is, ahol az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, dr. Rácz András mellett V. Németh Zsolt, a térség parlamenti képviselője és dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója is beszédet mondott. Ezek során nemcsak a megalakulás előzményeit és körülményeit, de az elmúlt két évtized eredményeit is ismertették.
Egy nyugat-dunántúli természetvédelmi övezet kialakításának ötlete már a hetvenes években felmerült, így az Országos Természetvédelmi Hivatal akkori elnöke, Rakonczay Zoltán által javasolt öt magyarországi létrehozandó nemzeti park között az őrségi is szerepelt. Ezt nemzetgazdasági érdekekre való hivatkozással akkor még elvetették, ám Rakonczay részben el tudta érni a jelentős természeti, néprajzi és kulturális értékekben bővelkedő térség védetté nyilvánítását azzal, hogy 1978-ban mintegy 38 ezer hektáron kialakították hazánk legnagyobb tájvédelmi körzetét. Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből jött létre aztán szűk negyedszázaddal később az Őrségi Nemzeti Park, hazánk tizedik nemzeti parkja.
Rácz András ünnepi beszédében emlékeztetett rá, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 16 fővel kezdte meg működését, ez a létszám 2002 végére 26 főre bővült, jelenleg pedig 86 kollégájuk dolgozik a szervezetben. Az elmúlt két évtizedben 32 ökoturisztikai létesítmény épült az Őrségben, ahol a nemzeti park mellett két természetvédelmi körzet, valamint nyolc természetvédelmi terület is található. Az igazgatósághoz két látogatóközpont, egy arborétum, egy erdei iskola, öt egyéb bemutató hely, 21 tanösvény és ötven szálláshely tartozik. Az éves költségvetésük a két évtized alatt megnégyszereződött, idén már 800 millió forintot tesz ki. A látogatószám több mint háromszorosára, 20 ezerről 70 ezer főre emelkedett.
– Mi az Őrségi Nemzeti Park létrehozásának legnagyobb eredménye? – tette fel a kérdést V. Németh Zsolt. – Az, hogy felkerült Magyarország térképére egy újabb körberajzolt zöld folt? Önmagában ez nem siker, hiszen világszerte nő a védett területek nagysága. Az azonban már igen, hogy nőtt a biodiverzitás és meg tudtuk őrizni a térség növény- és állatvilágát. Ennek a mértékéről azonban sosem lesznek egzakt számaink. Az is fontos eredmény, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt húsz évben megtalálta saját karakterét, jövedelemtermelő forrásként tudja segíteni az itt élők boldogulását. Megtalálta a kapcsolatot a kézművességgel, jó úton halad afelé, hogy minél szélesebb körben fogadtassa el azt a különleges gazdálkodási módot, ami szinte csak itt van jelen az országban, s az sem véletlen, hogy éppen ezen a helyen ünnepeljük a 20 éves jubileumot, hiszen Pityerszer a kiemelt nemzeti értékek sorát gyarapítja. A nemzeti parkok ügye, a természetvédelem ügye tehát már nyerésre áll, a természeté sajnos egyelőre még nem.
Dr. Markovics Tibor az Őrség sajátosságairól beszélt. Mint mondotta, a nemzeti parkhoz tartozó területek egyharmada rét, legelő, kaszáló, ami a helyiek elsődleges jövedelemtermelő forrásának, a szarvasmarhatartásnak elengedhetetlen feltétele. Ezeket a réteket a hetvenes években gabonatermelő vidékké akarták tenni. Igazgatóságuk azonban a parasztgazdaságok megerősítése érdekében azonnal a szarvasmarhatartás felé fordult, ehhez a gazdaságilag jól hasznosítható, a térségben őshonos magyar tarka marhát választották. Ugyancsak programot indítottak a muraközi ló megmentése érdekében. Ez az igavonó állat ugyanis eredeti feladata háttérbe szorulásával szinte teljesen eltűnt a térségből, 2002-ben már alig találtak tisztavérű egyedet. Ma 216 muraközi lóval dicsekedhet az Őrség.
– A térség másik jellegzetes gazdálkodási formája az erdőművelés – folytatta az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője. – Az Őrség területének háromnegyede erdő, ennek mintegy tíz százalékán tisztázatlanok a tulajdonviszonyok. 2012 után lehetőségünk nyílt területek vásárlására, volt olyan év, amikor egymilliárd forintot fordíthattunk rá. Először a rétekkel, legelőkkel kezdtük, ezt a programot a jövőben az erdőkre is szeretnénk kiterjeszteni.
Az eredeti cikk IDE KATTINTVA érhető el.
Borítókép: A felújított Visontai-ház (Fotó: Gyuricza Ferenc/Zalai Hírlap)
