Új tárlók kerültek a közelmúltban a szanyi Téglamúzeumba. Az intézmény alapító-tulajdonosa, Rugli Dezső maga készítette el a vitrineket, melyekben történelmi nagyjainknak, politikusoknak, művészeknek állít emléket, de nem maradt ki a sorból Szany híres szülöttje, Kokas Klára sem. Töreki Imre néptáncpedagógus, a község díszpolgára is kapott egy emléktéglát a téglamúzeumban.
Kokas Klára emlékére
– Az iskola mellett állt Kokas Kálmán egykori igazgató-kántortanító háza, ahol Kokas Klára, nemzetközi hírű zenepedagógus, zenepszichológus, Kodály Zoltán módszereinek továbbfejlesztője született. Az épület ugyan eltűnt, e jeles pedagógusok emléke azonban nem tűnhet el Szanyból és ehhez a magam eszközeivel én is szeretnék hozzájárulni. Monogramos, évszámos téglákat készítettem Kokas Kálmánnak és Kokas Klárának. Ugyanígy köszönöm meg Blaschke Zsuzsannának, a Kokas Klára alapítvány igazgatójának munkásságát is. Töreki Imrét sem hagytam ki, aki a szanyi kulturális élet meghatározó egyénisége, neki köszönhetjük, hogy a Kokas Kálmán által alapított Bokréta Néptáncegyüttes ma is működik-beszélt gyűjteménye helytörténeti bővítéséről Rugli Dezső.
A történelmi nagyok közül, akiknek emléktéglát csinált, kiemelte Deák Ferencet, Batthyány Lajost, Liszt Ferencet. Dankó Pista, a híres cigányprímás művészetét is megörökítette és támogatója, Gárdonyi Géza neve is szerepel már a szanyi téglamúzeumban. Czinka Pannának is készített téglát, ő az első női prímás, zenekarvezető volt – olvasható a Győr-Moson-Sopron vármegyei hírportálon, a Kisalföld.hu-n.
Történelmünk nagyjai a téglamúzeumban
– Gróf Zichy Ferencről is megemlékeztem, aki 1743-től 1783-ig Győr püspöke volt és nevéhez fűződik a szanyi templom építése, 1767-ben. Száz évvel később Zalka János püspök két mellékhajóval bővítette. Nagyon szeretem a verseket, például szívesen olvasok Wass Alberttól. Készítettem egy emléktáblát a tőle vett idézettel is: „A víz szalad, a kő marad, a kő marad...”. Külön téglát kapott 1867, a kiegyezés éve. Azért kedves nekem az az esztendő, mert hazánk történelmének egyik meghatározó évszáma. Többek között a gazdasági fejlődés megindulása miatt is fontos-indokolta.
És, hogy miért tartja fontosnak az ilyen típusú téglák elkészítését a múzeumtulajdonos? A hazaszeretetét faragja agyagba, amikor ezekkel foglalkozik. Ő készíti el ugyanis a sablonokat, a betűket, az öntőformákat is.
Ezek az emberek alkottak, az országunkért dolgoztak és ezért nagyon tisztelem őket. Erősítik bennem a hazaszeretet érzését. Szeretnék tenni valamit, hogy az ő maradandó tetteiket hirdethessem. Ez inspirál, amikor dolgozom az emléktéglákon
– fogalmazta meg, mi is vezérli, Rugli Dezső.
Korábban téglában mintázta meg az aradi vértanúk aláírását és most újabb tizennyolc történelmi személyiség kézjegyét készíti el. Van tehát teendő a téglamúzeumban és közben szívesen fogadja a látogatókat is a tulajdonos. Rövidesen egy ötven fős csoport érkezik hozzá, a látássérültek egyesületétől.
„Nagy örömmel várom őket és már összekészítettem azokat a téglákat, amiket a kezükbe adok. Ismerjék meg, simogassák meg anyagát, formáját, ütögessék kalapáccsal, hogy hallhassák a hangját, tapogassák meg mintáikat. Szeretném, ha sok élménnyel gazdagodnának a látogatásukkal. A közelmúltban is rengeteg vendégem volt, jönnek hozzám a megyéből, de távolabbi településekről is. Mindenkinek örülök, aki kíváncsi a gyűjteményemre és a beszámolómra” – tette hozzá Rugli Dezső.
A teljes cikket a Kisalföld.hu-n olvashatják!
Borítókép: Rugli Dezső téglamúzeuma Szanyban várja a látogatókat (Forrás: Kisalföld.hu)
