Ezúttal nincs színpad s koncertek sem várják a publikumot, de aki szeretne a 18. század végétől a fonográf elterjedéséig divatos és közkedvelt zenélő dobozkák varázsában megmerítkezni, annak két nap áll rendelkezésére. Hansjörg Surber, a rendezvényt életre hívó, svájci származású, de ma már Gyenesdiáson élő fő szervező leszögezte: a verklifesztivál idén visszatér a gyökerekhez.
Verklifesztivál: az örök móka
Idén mintegy 30 verklis érkezett, s rendhagyó módon, a többségük Ausztriából, ám mellettük vannak német, svájci, szlovéniai és persze magyar „utcai muzsikusok” is. Utóbbiak jellemzője, hogy már régóta nem regisztrálnak előre, ám egyszer csak betoppannak, tovább színesítve a zenei kínálatot, mesélte Hansjörg Surber.
Pape Lutz most is eljött
Sokak kedvence, az „örökös résztvevő” német Pape Lutz most is korábban érkezett, bár idén nem kerekezte körbe fél Európát, mint korábban, de azért amerre járt, mindenütt éltette kedvenc keszthelyi verklis rendezvényét. Persze, a visszatérő látogatók rajta kívül is számos ismerőst felfedezhetnek a keszthelyi belváros különböző pontjain: a sétálóutcától a kastély bejáratáig.
Dallamok a templomban
A verklifesztivál több résztvevője ezúttal is bebocsátást nyer a Fő téri templomba: vasárnap, a 10 órai szentmise után egyházi szerzeményeket, illetve más, odaillő melódiákat játszanak majd azoknak, kiknek van füle a hallásra. Így is, úgy is… A nemzetközi verklis csapat meghatározása szerint ezúttal is égi dallamok csendülnek fel.
Történelmi adalékok
- A zenélő automaták olyan nagyságokat is vonzottak, mint Leonardo da Vinci, Athanasius Kircher, a tudós jezsuita páter, vagy éppen Kempelen Farkas
- Neves zeneszerzők is írtak műveket zeneautomatákra, köztük Beethoven, Sztravinszkij és Ravel is
- Budapesten az elmúlt század húszas-harmincas éveiben 200-250 verklis engedélyt adtak ki minden esztendőben. A „muzsikusok” közül többen még a II. világháború után is szórakoztatták a publikumot
Fotók és Borítókép: Péter B. Árpád
