Hétvégi kirándulás célpontjának választhatjuk a zirci Pintér-hegyi parkerdő egyik különleges helyét, az egykori bakonyi márványbánya nyomait. A természet szépségével körülölelve a földtörténet múltjába kaphatunk betekintést. Kurtus János, a Csodálatos Bakony csoport és weboldal működtetője gyakran túrázik és azt ajánlja, hogy ha ide tartunk, akkor a bakonyi kisváros szélén a borzavári útról a parkerdő fenti bejáratánál térjünk le, aztán balra a T betűvel jelzett tanösvényen haladjunk. Szerinte érdemes felkeresni a márványbányát az erdőben, ugyan nem túl nagy méretű, de érdekes. Tavasszal ráadásul annyi errefelé a medvehagyma, hogy szinte kaszálni lehetne.
A Veol.hu olvasójank, Rétegi Ildikó is járt errefelé nemrégiben. Fotóihoz azt írta, hogy „egy kis érdekesség az erdő rejtekében: régi márványbánya nyomai, ahol az alapanyag körülbelül 130 millió éve keletkezett¨.
Márványbánya, ősmaradványok
- A Földtani Közlönyben megjelent tanulmány foglalkozott ezzel a hellyel. A kutatók megállapításai közül emeltünk ki pár érdekeset, közérthetőeket.
- A zirci Pintér-hegy oldalában húzódó márványbánya a hazai geológia kutatások klasszikus színtere.
- Mára már szinte maradéktalanul begyűjtötték és lényegében megsemmisítették a cephalopodás, azaz ősi fejlábúak nyomait őrző padot.
- Az itt gyűjtött ősmaradványokat, főleg ammoniteszeket többször vizsgálták, elsősorban a réteg kormeghatározása miatt.
- Az ammoniteszek kihalt tengeri, puhatestű állatok, fejlábúak. Maradványaik gyakran segítik a földtörténeti kormeghatározást. Héjuk csigavonalban csavarodik.
- A padként emlegetett kőzettest feltehetően egyfajta lencseként értelmezhető, amely egy topográfiai értelemben kiemelt helyzetben lévő tengeralatti hátságon keletkezett.
- A kőzettest faunája mediterránnak tekinthető. Hasonló szintből hasonló faunaegyüttesek ismeretesek a z Appenninekből, a Nyugati-Kárpátokból és a Krím-félszigetről is.
- A zirci márványbába egykor egy tenger alatti kiemelkedésen rakódott le, maradt fenn.
- Hasonló lerakódások Hárskútnál is találhatóak.
