A felsőoktatás fejlesztésére 1509 milliárd forint jut

Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondja, ez csak a kezdet, a további fejlesztési támogatásokkal az egyetemek még látványosabban korszerűsíthetik képzéseiket, szolgáltatásaikat, kutatási kapacitásaikat.

Beszélgetésünk napján járt le az egyetemek számára kitűzött határidő, hogy benyújtsák pályázataikat az 1509 milliárd forint keretösszegű fejlesztési támogatásra. Hogyan oszlik majd el ez a forrás, mely egyetemek kaphatnak belőle?

A korábban sosem látott forrásmennyiség a teljes felsőoktatás klebelsbergi léptékű, innovatív megerősítését szolgálja. Ez az 1509 milliárd forint éppen négyszerese annak az összegnek, mint amit az előző fejlesztési ciklusban használhattak fel az egyetemek.

A fejlesztési támogatás három lábon áll

A legnagyobb „csomag” 955 milliárd forint, ami az egyetemek komplex fejlesztésére, szervezetfejlesztésére, kollégiumok fejlesztésére, campus fejlesztésre és oktatás fejlesztésére fordítható. Ezeket a támogatási összegeket az intézmények pályázat útján nyerhetik el, és legalább 50 százalékban eszközbeszerzésre, gépek, berendezések, laborok kiépítésére kell fordítaniuk. Azt szeretnénk, hogy az egyetemeink olyan infrastruktúrával rendelkezzenek, ami maximálisan kiszolgálja a gyakorlati képzések lehetőségeit, ugyanis az egyetemnek a jövő innovatív oktató-kutató helyének kell lennie. Olyan helynek, amely képes a gazdaság motorja, lokomotívja lenni.

A tudományos és innovációs parkok fejlesztésére 382 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre, ez a második láb. Ezek megépítésének célja, hogy egyes kutatási területek vezérei legyenek az egyetemek, segítve az intézményi és a kapcsolódó gazdasági szereplők, hazai vállalkozások és nemzetközi szereplők kutatási stratégiáját, start-upok, spin-off cégek egyetemek körül sűrűsödő hálózatát.

A harmadik rész a szakképzés – felnőttképzés fejlesztésére fordítható, amire összesen 172 milliárd forint jut. Sok esetben ugyanolyan gyakorló háttérre van szükség a középfokú szakképzéshez, mint a felsőoktatásban egy-egy gyakorlathoz, ezért érdemes együttműködéseket kialakítani. Így létrejöhetnek közös oktatási platformok, helyszínek, és az átjárás is mérhető módon lesz megoldható a két képzési szint között. Aki okleveles technikusként jól teljesít a szakképzésben, az könnyebben bejuthat a felsőoktatási intézménybe. A konkrét intézmények közötti együttműködés bázisán akár a szakképzési tantárgyakat kreditpontért is el lehet majd ismertetni az egyetemeken.

A szakképzést említve fontos arról beszélni, hogy a fokozatváltás elindításával a felsőoktatás egészében megtörtént a szakok és képzési területek teljes átvilágítása, annak érdekében, hogy olyan képzési rendszer jöjjön létre, amely versenyképesebb tudást ad a fiataloknak. Hol tart a folyamat és milyen eredmények születtek, hol van szükség jelentős átalakulásra?

A jogszabályi előkészületeket megtettük, a képzési kereteket leíró szabályokat a miniszter már tájékoztatóban teheti közzé, ezzel a képzési tartalmak rugalmasan határozhatók meg. Felülvizsgáltuk az egyes szakokat és képzési területeket is. Egyik lényeges észrevételünk, hogy a szakindítás, a szaklétesítés bonyolult és hosszadalmas folyamat, amit fel kell gyorsítanunk. A változások fő szempontja minden területen, hogy az oktatásba belépők előképzettségétől függően gyakorlatorientáltabbá és rugalmasabbá váljanak a képzéseink. Azt is mondhatnánk, hogy minden képzésünk kicsit a duális képzéshez válik hasonlóvá. A cél, hogy a felsőoktatás képzése gyakorlatvezérelt legyen, illeszkedve az egyes képzési területek sajátosságaihoz.

Fotó: MTI/Komka Péter

Névjegy

Hankó Balázs

42 éves, nős, 4 gyermek édesapja

- A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett gyógyszerész oklevelet 2001-ben, majd 2004-ben gyógyszerügyi szervezés és igazgatás szakvizsgát tett. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel, majd 2008-ben a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központjában egészségügyi szakmenedzserként is végzett és 2014-ben kórházi, klinikai gyógyszerészet és gyógyszerellátási gyógyszerészet szakvizsgát is tett.

- Rezidens gyógyszerészként kezdett dolgozni 2001-2002 között a Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertárának Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, majd 2002-ben a Gyógyszerkészítmények Osztály osztályvezető gyógyszerésze, 2006-ig egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, 2007-től igazgatóhelyettes, 2011-től egyetemi docens. 2009. szeptemberétől egyetemi főgyógyszerész, 2018. július 1-től stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.

- Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztésért felelős miniszteri biztosa lett 2017-ben.

- Az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárának 2020 augusztusában nevezték ki.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Hatalmas az érdeklődés a felsőoktatási fejlesztési forrásokra

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére meghirdetett véleménykérési felhívásra 38 felsőoktatási intézmény nyújtott be projektjavaslatokat, összesen mintegy 2400 milliárd forint támogatási igényt megjelölve. A következő években lehetővé váló építési beruházásokkal és eszközbeszerzésekkel a magyar felsőoktatás Klebelsberg óta nem látott, történelmi léptékű fejlesztése valósulhat meg. A korszerűsítésekkel a magyar fiatalok nemzetközi szinten is versenyképes színvonalú képzésekben alapozhatják meg a jövőjüket a hazai egyetemeken – hangsúlyozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint.

Tovább