Szerinte a legnagyobb gond az, hogy a reál beállítottságúak nem értik, hogy a matematika miért nem olyan érdekes a többség számára. Magyarázatok penge és kevésbé jó matekosoknak egyaránt: az Unilife.hu munkatársa interjút készített Mosóczi Andrással, a mateking.hu alapítójával.
– Mesélj egy kicsit a kezdetekről, honnan indult a matematika iránti szereteted?
– Általános iskolában egyáltalán nem szerettem a matekot, sőt nem is voltam jó matekos. Tulajdonképpen már az elejétől kezdve végig szenvedtem vele, nem is érdekelt igazán, nem tartottam fontosnak és sok dolog nem is ment, nem értettem. Ez nem azért volt, mert nem voltam elég okos, vagy logikusan gondolkodó, mert már gyerekkoromban is készítettem logikai feladatgyűjteményeket. Van 1-2 nagyon jó könyv Lovagokról és lókötőkről, amik annyira megtetszettek, hogy elkezdtem agyalni rajtuk és kitaláltam újabb és újabb hasonló feladványokat, amik nehezebbek és bonyolultabban voltak, mint a könyvekben. Az volt ebben a kihívás, hogy a benne lévő feladatoknál még kacifántosabb és agyafúrtabb feladványokat gyárthattam. Ezzel terrorizáltam a teljes családot és az ismerősöket, hogy meg kell őket oldani és örömömet leltem benne, hogy sokuknak nem sikerült.
– Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy a matematikát sokan nem szeretik?
– Az én esetemben az volt, hogy nem tudták velem megszerettetni, nem találtam elég érdekesnek, így nem éreztem, hogy én ezzel foglalkozni akarnék.A matematikának tulajdonképpen nagyon rossz a PR-ja, tehát egyszerűen nem tudják jól eladni.Ennek az az egyik oka, hogy akik igazán jó matematikusok, ők valahogy nem értik, hogy miért kéne eladni, hiszem számukra ez egy óriási nagy élvezet. Mindemellett nem rendelkeznek azzal a fajta empátiával, hogy érezzék, a nagy többség számára ez mitől NEM élvezet. Érdekes területe a matematika ilyen szempontból a világnak, mert akik matekkal foglalkoznak, azok zömében nem érzik úgy, hogy ezt jól el kéne tudni adni. Mondjuk egy történelem lecke, vagy éppen egy költő művei valahogy jobban átmennek, de a biosz vagy a kémia is. Ezeknél kézzel fogható dolgokkal foglalkozunk. A matematika egy elég absztrakt dolog, emiatt nehéz megfogni és nehéz eladni is. Mindig jön a kérdés, hogy mikor fogom én a Pithagorasz tételt vagy a másodfokú egyenletet a való életben használni, ez nem fog kelleni sehol. Valamennyire persze igaz is.
– Így, hogy most ezzel foglalkozol, mi jelent nagyobb kihívást: elmagyarázni azoknak, akik nem értik és szeretnének túlesni a kötelezőkön, hogy megértsék; vagy az, hogy a megértésen túl élvezetessé is tedd számukra a matekot?
– A titok az, hogy én ezt nem tekintem kihívásnak, hanem ez maga az élmény. Mindig is olyan dolgokkal szerettem foglalkozni, amik hatással vannak az emberekre, még nem várt hatással is. Ez úgy tűnik, hogy sikerült is, mert több ezer olyan visszajelzést kaptunk már a mateking.hu oldalunkkal kapcsolatban, amik ezt alátámasztották.
– Érdemes nyáron is időt fordítani a matekra?
– Ketté választanám, hogy kinek igen, kinek nem. Akik általánosba vagy gimibe járnak, nekik nem hinném, hogy kéne nyáron matekot tanulni - más tárgyat sem -, hiszen ez az időszak a pihenésről szól, erre való a nyári szünet. Nagyon sokan mondják, hogy a felejtés ellen gyakorolni kell nyáron is, de én ezzel nem értek egyet. Ha az iskola 10 hónap alatt nem tudja úgy megtanítani a tananyagot, hogy utána 2 hónap alatt ne felejtsék el a diákok, akkor minek tanítják? Akkor ilyen erővel leérettségizik valaki, és aztán mindent elfelejt? Muszáj úgy megtanítani az anyagot, hogy utána 2 hónapig kitartson és maradjon belőle valami.
– Ki volt rád nagy hatással a matematikát illetően?
– Nagyon sok szuper tanárom volt az egyetemen, ők mindannyian. Akit kiemelnék, az Lackovich Miklós, ő egy elég elismert kutató. Ő az egyik (Lovász László mellett), aki világhírű a mostani aktív generációból. Őt azért szeretem nagyon, mert azon kevesek között van, aki fantasztikusan jól tudja tanítani, és elképesztő professzionálisan ért is hozzá. Én például nagyon jól tudok matekot tanítani, amit bizonyít a mateking.hu és a közel 170 ezer felhasználó, viszont messze nem vagyok olyan tehetséges. Lackovich kutatásaival is olyan szinten foglalkozik, mint amilyen jól tanít, ő tényleg kimagasló. Rajta kívül megemlíteném még Freud Róbertet, szintén az egyetemi oktatásban volt jelen az életemben, ő nagyon jó tanár és nagyon szemléletesen is magyaráz, nagyon sok ötletet merítettem tőle a tanításomban. Moussong Gábor pedig geometriát tanított nekem, tőle szintén a tanítási stílust lestem el. Mindhármójuknak olyan tanítási módszere volt, ami lenyűgözött. Nem is a tárgyat tanultam tőlük igazán, hanem azt, hogy hogyan kell tanítani.
(A borítókép illusztráció. Fotó: Pexels)
