A koronavírus-járvány hatásainak megfékezésére irányuló intézkedésként immár másodjára tette lehetővé a kormányzat, hogy a 2021. augusztus 31-éig államvizsgázott hallgatók tanulmányaik befejeztével hozzájussanak diplomájukhoz abban az esetben is, ha nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mai tájékoztatása szerint közel 140 ezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség, amelyet a kormány idén júliusban tett lehetővé ismét. Az intézkedés pontosan azt jelentette, hogy az augusztus végéig sikeresen záróvizsgázók nyelvvizsga nélkül is átvehetik diplomáikat. Az egyetemek a nyári döntés alapján mostanáig mintegy tizenegyezer végzős hallgató oklevelét állították ki – írja a UniLife.
A járványhelyzet tavaly és idén is nyelvvizsga amnesztiát követelt
A kormány először 2020 tavaszán teremtette meg a lehetőséget a beragadt diplomák átvételére nyelvvizsga hiányában is. A felsőoktatási intézmények már 2021 elejéig is összesen 128 ezer oklevelet adtak ki így.
Mivel a járványhelyzet az elmúlt tanévben is megnehezítette a nyelvtanulást a hallgatók számára, a védelmi intézkedések a szokottnál szűkebbre szabták a vizsgaalkalmakat, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz pedig számos megkeresés érkezett közvetlenül fiataloktól, ifjúsági és hallgatói szervezetektől. A nyelvvizsga-amnesztia kérvények hatására a társadalmi újraindításért felelős operatív törzs a nyelvvizsgamentesség meghosszabbítását javasolta a kormánynak.
A júliusban meghozott döntést az alábbi érvek és tények segítették és a döntési folyamat a következőképpen alakult:
- Magyarországon 2021. augusztus 31-ig közel 50 ezren diplomáztak, közülük mintegy 20 ezer hallgatónak júliusban nem volt meg a szükséges nyelvvizsgája.
- A kormányzat számára a fiatalok sikere a legfontosabb. Ahhoz, hogy eredményesek lehessenek, elengedhetetlen, hogy megfelelő elméleti és gyakorlati tudással kerüljenek be a munkaerőpiacra és tény, hogy szükséges ehhez a megfelelő szintű nyelvtudás is, hiszen a nemzetközi trendek, eredmények ismerete nélkül ma már nagyon nehéz érvényesülni.
- A nyelvvizsgázás lehetőségei a pandémia miatt beszűkültek, hallgatói szervezetek a nyelvvizsga-mentességet sürgették.
- A kéréseket meghallgatva Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkára és Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára célszerűnek látta, hogy egyeztessenek az érintett felekkel, így tárgyalóasztalhoz ültek a HÖOK-kal és a Fidelitassal a szóba jöhető megoldásokról. Azt javasolták, hogy az, aki 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz, a tavalyi intézkedéshez hasonló könnyítést kaphasson.
- A Közösségi Élet újraindításáért felelős Operatív Törzs javaslatot tett a kormánynak arra, hogy a fiatalok a tavalyi évhez hasonlóan idén is átvehessék diplomájukat függetlenül a nyelvvizsgájuk meglététől. Ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy a szaktudásuknak megfelelően mielőbb el tudjanak helyezkedni és végzettségüknek megfelelő kenyérkeresethez jussanak.
Nyelvvizsga-mentesség hatása számokban
A júliusi nyelvvizsga-mentességről szóló döntés révén kiállított oklevelek száma 2021. augusztus 31-ig 139 619 darab volt, amelyből 10 654 darab idei előállítású.
Tehát a tavalyi és az idei döntések nyomán újonnan kiállított diplomák száma összesen már a 140 ezret közelíti.
Ez azért is fontos mert a gazdaság újraindításához nagy szükség van a diplomás munkavállalókra. Ezáltal többen állhatnak vagy választhatnak a végzettségüknek megfelelő állást
- emelte ki egy interjújában Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára.
Hankó Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pedig korábban arra világított rá, hogy a nyelvvizsga-amnesztiára vonatkozó júliusi döntés nyomán 2400 szociális területen dolgozó, 2300 óvodapedagógus és több mint ezer tanító kapja meg a diplomáját.
A nyelvvizsgázók is kaptak segítséget a kormánytól
Az érem másik oldalán is könnyítést kaptak idén a diákok, hiszen az, aki mégis nyelvvizsgázott, az egyetemi felvételijéhez kapott segítséget. A kormány a tavalyi intézkedéshez hasonlóan idén is elfogadta, hogy többletpontot kaphassanak a legalább B2-es (középfokú) írásbeli vagy szóbeli részvizsgát szerzők a felsőoktatási felvételi eljárásban. Ezáltal
- középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga esetén 28 többletpont, felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga esetén pedig 40 többletpont,
- középfokú (B2) szóbeli nyelvvizsga esetén 14 vagy felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga esetén 20 többletpont volt szerezhető.
A nyár nagy öröme volt, hogy a sikeres védekezésnek, a harmadik hullám letörésének köszönhetően 2021-ben újra lehetett Pont Ott Partit rendezni, így a felvételizők ezen az eseményen értesülhettek a ponthatárokról.
Hogyan tovább?
Jelenleg az egyetemek többsége hagyományos munkarendben, személyes oktatással indítja el a félévet, de a hibrid oktatás is sok helyen megmarad.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium konkrét javaslatokkal segíti a felsőoktatási intézményeket a biztonságos tanévkezdésre való felkészülésben. A rektorok a mindenkori veszélyhelyzeti rendelkezéseket betartva, az ajánlások alapján dönthetnek az egyes egyetemeken ősszel alkalmazandó intézkedésekről.
Jó példa erre a Semmelweis Egyetem, ahol nem kezdhetik meg tanulmányaikat azok az orvostanhallgatók, akik alapos egészségügyi indok nélkül nem oltatják be magukat.
Döntésüket azzal indokolták, hogy nem veszélyeztethetik a kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében.
A sikeres védekezést nagyban elősegíti, hogy a kormány sikeres oltási programjának köszönhetően az egyetemeken is tovább növekszik az átoltottak száma: a hallgatók és oktatók körében az átoltottság aránya a tanévkezdésre meghaladta a 80 százalékot.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
