Korábban gyakorlatilag teljesen szabályozatlanul lehetett közéleti, politikai hirdetéseket indítani a legnagyobb közösségimédia-oldalon, a Facebookon. Mára azonban mind szigorúbb szabályok határozzák meg a politikai reklámokat ezen a felületen. A változások hátterében a politikai kommunikáció és szocializáció változása áll, ami eltérésekkel ugyan, de hasonló trendeket jelez az Egyesült Államokban és Magyarországon is.
A Lounge Group által az USA-ban és itthon végzett, az amerikai és magyar választók jellemzőit összehasonlító reprezentatív kutatás szerint
a közösségimédia-csatornák közül az amerikai és a magyar adatok is a Facebook és az Instagram vezető pozícióját jelzik a 18 év feletti lakosság körében.
Tízből közel kilenc magyar felnőtt jelen van a Facebookon: posztol, olvas, kommentel és lájkol. A teljes lakosságban ez a legnépszerűbb közösségi felület itthon, de Amerikában sincs ez másként. Az oldal mérete és fejlődése révén pedig az egyik legkomolyabb befolyásoló tényezővé vált világszerte, amivel a társadalom széles körét el lehet érni és meg lehet szólítani rajta keresztül.
Az egyes korcsoportok körében ugyanakkor már vannak különbségek. A 18–34 éveseknél például Magyarországon a Facebook az első a felhasználási arányokat tekintve. Ezek a fiatalok azonban kiemelkedő arányban használnak Instagramot és Tiktokot is. Amerikában ugyanebben a korosztályban hasonló diverzifikáltság jellemző, sokkal kisebb azonban az említett platformokat használók aránya közötti különbség, illetve az itthoninál jóval többen használják a Twittert is. Magyarországon minél idősebb valaki, annál inkább kizárólag a Facebookra korlátozódik a közösségimédia-használata, a második helyezett Instagram jóval kisebb aránnyal következik a kor előrehaladtával. Utóbbi platformot már a 35–49 éves korosztályban is csupán 20 százalék használja itthon. A helyzet hasonló Amerikában is, különbség azonban, hogy ott a 35–49 évesek körében erősebb az Instagram és a Twitter pozíciója: a 35–49 éves amerikaiak 40 százaléka instázik és tweetel, de a későbbi korosztályokban már itt is jóval kevésbé népszerűek ezek a felületek.
„A Facebook ugyan láthatóan nem elsősorban hírforrás a legtöbb korosztály számára, mégis kiemelt figyelmet érdemel a közéleti tartalmak szempontjából. Ennek oka nemcsak az, hogy a közösségi platformok közül a legnépszerűbb, hanem az is, hogy hirdetései rendkívül pontosan célozhatók, többek közt demográfiai adatokra vagy éppen érdeklődési körökre. Az Egyesült Államokban a Facebook-felhasználók száma meghaladja a 223 millió főt, Európában 387 millió tagja van, ezen belül Magyarországon 6,35 millió. A Facebook ráadásul a kétirányú kommunikáció elsődleges színtere is” – hangsúlyozta Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója. A cégcsoport kutatása szerint politikai tartalmakat a közösségi oldalak közül a legnagyobb arányban itt osztanak meg a magyarok:
bár a közéleti témák jellemzően tabunak számítanak itthon, a válaszadók több mint harmada mégis szokott ilyen tartalmakat megosztani vagy ezekhez hozzászólni.
