Posztok, tweetek, instafotók és választási üzenetek

A közéleti kommunikáció ma már az online térben is jelen van. A közösségi médiában zajló politikai kampányok szempontjából külön kiemelt figyelmet érdemel a Facebook, bármelyik korcsoportról is van szó. Éppen ezért egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak az itt megjelenő politikai reklámokra. A választói információszerzés közösségimédia-formáit is vizsgálta a Lounge Group két országban elvégzett reprezentatív kutatása, amely az Egyesült Államok mellett a magyar szavazók jellemzőit is bemutatja.

Magyar Nemzet
Forrás: Lounge Group2020. 11. 14. 7:14
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábban gyakorlatilag teljesen szabályozatlanul lehetett közéleti, politikai hirdetéseket indítani a legnagyobb közösségimédia-oldalon, a Facebookon. Mára azonban mind szigorúbb szabályok határozzák meg a politikai reklámokat ezen a felületen. A változások hátterében a politikai kommunikáció és szocializáció változása áll, ami eltérésekkel ugyan, de hasonló trendeket jelez az Egyesült Államokban és Magyarországon is.

A Lounge Group által az USA-ban és itthon végzett, az amerikai és magyar választók jellemzőit összehasonlító reprezentatív kutatás szerint

a közösségimédia-csatornák közül az amerikai és a magyar adatok is a Facebook és az Instagram vezető pozícióját jelzik a 18 év feletti lakosság körében.

Tízből közel kilenc magyar felnőtt jelen van a Facebookon: posztol, olvas, kommentel és lájkol. A teljes lakosságban ez a legnépszerűbb közösségi felület itthon, de Amerikában sincs ez másként. Az oldal mérete és fejlődése révén pedig az egyik legkomolyabb befolyásoló tényezővé vált világszerte, amivel a társadalom széles körét el lehet érni és meg lehet szólítani rajta keresztül.

Az egyes korcsoportok körében ugyanakkor már vannak különbségek. A 18–34 éveseknél például Magyarországon a Facebook az első a felhasználási arányokat tekintve. Ezek a fiatalok azonban kiemelkedő arányban használnak Instagramot és Tiktokot is. Amerikában ugyanebben a korosztályban hasonló diverzifikáltság jellemző, sokkal kisebb azonban az említett platformokat használók aránya közötti különbség, illetve az itthoninál jóval többen használják a Twittert is. Magyarországon minél idősebb valaki, annál inkább kizárólag a Facebookra korlátozódik a közösségimédia-használata, a második helyezett Instagram jóval kisebb aránnyal következik a kor előrehaladtával. Utóbbi platformot már a 35–49 éves korosztályban is csupán 20 százalék használja itthon. A helyzet hasonló Amerikában is, különbség azonban, hogy ott a 35–49 évesek körében erősebb az Instagram és a Twitter pozíciója: a 35–49 éves amerikaiak 40 százaléka instázik és tweetel, de a későbbi korosztályokban már itt is jóval kevésbé népszerűek ezek a felületek.

„A Facebook ugyan láthatóan nem elsősorban hírforrás a legtöbb korosztály számára, mégis kiemelt figyelmet érdemel a közéleti tartalmak szempontjából. Ennek oka nemcsak az, hogy a közösségi platformok közül a legnépszerűbb, hanem az is, hogy hirdetései rendkívül pontosan célozhatók, többek közt demográfiai adatokra vagy éppen érdeklődési körökre. Az Egyesült Államokban a Facebook-felhasználók száma meghaladja a 223 millió főt, Európában 387 millió tagja van, ezen belül Magyarországon 6,35 millió. A Facebook ráadásul a kétirányú kommunikáció elsődleges színtere is” – hangsúlyozta Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója. A cégcsoport kutatása szerint politikai tartalmakat a közösségi oldalak közül a legnagyobb arányban itt osztanak meg a magyarok:

bár a közéleti témák jellemzően tabunak számítanak itthon, a válaszadók több mint harmada mégis szokott ilyen tartalmakat megosztani vagy ezekhez hozzászólni.

A Facebook politikai hirdetéseinek története valahol Barack Obama 2008-as kampányánál kezdődött. Ez volt az első, profi módon felépített ilyen irányú aktivitás az oldalon, amelynek eredményeként a későbbi elnök jelentős előnyre tett szert az akkor 72 éves John McCainnel szemben. Obama sikerén felbuzdulva a következő években egyre több politikai erő és politikus indított kampányokat a kék óriás felületén. A brexitszavazást megelőzően, 2016-ban a „Vote Leave” Facebook-kampány már a széles társadalmi spektrumot helyezte középpontjába, személyre szóló hirdetésekkel szólította meg a felhasználókat, bevetve az adatelemzés módszerét is. A 2016-os amerikai elnökválasztáson is jelentős szerepet kapott a platform. Ezt követően azonban mind az Európai Unió, mind az amerikai hatóságok vizsgálatokat indítottak a személyes adatok védelme, illetve a választások befolyásolása kapcsán.

A Facebook ezután több mint két éve, 2018 májusában az USA-ban és egyes afrikai, valamint ázsiai országokban vezette be a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat. Akkortól kezdve az oldal csak a finanszírozó hivatalos megjelölésével, az adott országon, illetve választási területen belül kezelt és indított Facebook- és Instagram-oldalak nevében hagyta jóvá a politikai tartalmú hirdetéseket. A változás a következő időszakban egyre több országba eljutott, mára közel kétszázban létezik a közösségi platform ilyen szabályozása. Magyarországon tavaly márciustól közügyekkel, társadalmi kérdésekkel, politikával vagy választással kapcsolatos témában indított hirdetésnél meg kell jelölni a finanszírozót, a hirdetés pedig külön jelölést is kap. A szabályozás ráadásul folyamatosan változik, és egyre szélesebb körben sorol a Facebook tartalmakat ebbe a kategóriába. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a tipikusan politikai hirdetéseknél kell számolni ezzel, hanem sokféle egyéb, például állami cégek kommunikációját érintő területen is. A Facebook ezzel kívánja kivédeni azt, hogy a politikai ügyeket olyan országból befolyásolják, amely nem érintett az adott kérdésben, illetve a hirdetések átláthatóságát is biztosítani kívánja.

„A Lounge Group kutatásának adatai is visszaigazolták, hogy a széles felhasználói kör miatt a politikai Facebook-hirdetések szabályozására egyre nagyobb szükség mutatkozott az elmúlt években. Ha a magyar piacot nézzük, a számos más médiafelületen megjelenő politikai hirdetések közzétételének szigorú szabályait már a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es törvény meghatározta. A közösségi oldalon azonban – minden másnál nagyobb eléréssel és célozhatósággal – korábban szinte bármit »büntetlenül« meg lehetett csinálni ezen a téren” – hangsúlyozta Hidvégi Krisztina.

A politikai tartalmú posztokat az idei amerikai elnökválasztás során is különös figyelemmel kísérték a közösségi oldalak.

A Facebook például mind saját, mind az Instagram felületén egy speciális üzenetet jelenített meg, amely arra hívta fel a figyelmet a hivatalos eredmények beérkezése előtt, hogy a szavazatok számáról még nem áll rendelkezésre végleges információ. Ugyanezt a rendszert alkalmazta a Facebook arra az esetre is, ha valaki idejekorán győzelmet kívánt hirdetni; utóbbi tartalmú posztot ugyan nem törölte a közösségi oldal, de mellé tette a jelzést, hogy a szavazatok számlálása még nem ért véget. Hasonlóan tett a Twitter is, amely a hivatalos eredmények beérkezéséig egy erre vonatkozó szöveggel jelölte a győztes bejelentésére vonatkozó posztokat.

Az Egyesült Államokban 2020. szeptember 5–7. között, kétezer fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást ötszáz fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány készítette 2020. október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. A kutatási eredményeket az USA legnagyobb hírügynöksége, az AP is szemlézte. A Lounge Group kutatását közlő tekintélyes amerikai lapok és portálok – köztük a Yahoo Finance és Marketwatch – havonta több mint százmillió olvasóhoz juttatják el a híreket.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.