Korábban a digitális világ mindössze egy értékesítési csatorna volt a hagyományos luxustermékek számára, mára azonban ez jócskán megváltozott: a blockchain technológiának és az NFT-k megjelenésének köszönhetően gyakorlatilag önálló „piactérré” vált.
Manapság tehát a luxusmárkákra jellemző tulajdonságoknak – az egyediségnek, az exkluzivitásnak és az árnak – a virtuális termékeknél is meg kellene jelenniük, ahogy ezt néhányan, köztük a Balenciaga, a Louis Vuitton és a Gucci már felismerték – írják.
De lehet-e digitális a luxus? – fejtegeti a Harvard Business Review cikke. Egészen a közelmúltig erre nem volt egyértelmű a válasz sem a vásárlók, sem a cégek részéről. A luxus az exkluzivitásról szól, a digitalizáció pedig arról, hogyan lehet termékeket, adatokat és tudást hozzáférhetővé tenni – vagyis a két dolog merőben más természetű. Ha ezt vennénk alapul, a digitális világ mindig csak egy csatorna maradna a luxuscégek számára.
Azonban arra, hogy ez már jó ideje nem így van, számos példa létezik.
A Tiffany például a kiterjesztett valóságot hívja segítségül, amikor egy app használatával találhatja meg a vásárló a tökéletes jegygyűrűt.
A Louis Vuitton a League of Legends játékosainak kínál kiegészítőket, amelyeket online vásárolhatnak meg. Tavaly a Gucci a Pokémon GO-val szerződött le, és kínál a játékban részt vevőknek termékeket. Az ismert gamer cég pedig, az Epic Games olyan márkákkal működik együtt, mint a Balenciaga és a Louis Vuitton.
Egyre több példát láthatunk tehát arra, hogyan tudja a digitális világ biztosítani a luxustermékek számára fontos feltételeket. Az első mindjárt az egyediség. Még a valódi világban is nehéz megkülönböztetni a hamis termékeket az eredetiektől, a digitális világban pedig sokak szerint ez szinte a lehetetlennel egyenlő. A technológia azonban, mint oly sok esetben, itt is segít: a nem helyettesíthető tokenek, vagyis az NFT-k jelentik a megoldást erre a problémára.
A blokklánc-technológia segítségével létrehozott NFT-k tehát digitális termékekhez kapcsolhatók, így ellenőrizhető az adott termék eredetisége és tulajdonjoga.
Az NFT-termékek forgalma igencsak kilőtt: tavaly, a harmadik negyedévben 10,7 milliárd dollár volt. Tavaly márciusban például egy digitális festmény csaknem hetvenmillió dollárért talált gazdára a Christie’s aukciósház árverésén. A Morgan Stanley becslése szerint 2030-ra az NFT-k a luxuspiac tíz százalékát teszik majd ki, elérve az ötvenmilliárd dolláros forgalmat.
Az NFT-k révén a márkák teljes mértékben egyedivé, személyre szabottá tehetik a termékeiket. Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy ezen az új piacon sikeresek legyenek, ennél több kell, és a digitális világ lehetőséget is ad arra, hogy az egyediségen túl a fantázia világába vigyenek ezek a termékek.
A digitális világban nagyjából szabadon megválaszthatjuk meg a külsőnket, és meglehetősen gyorsan váltogathatjuk is a különféle kinézeteket. Néhány luxusmárka máris él a lehetőségekkel.
Ahogy a VG meséli, a Balenciaga például a Fortnite játékon belül hozott létre virtuális kollekciót, a játékosok ebből válogatva különféle virtuális öltözékeket, skineket vásárolhatnak maguknak. A Burberry is hasonlóval kísérletezik.
A DMarket kereskedőplatform éves szinten máris negyvenmilliárd dollárra becsüli a digitális skinek és játékon belüli vásárlások piacát. Ezek a digitális termékek tehát meglehetősen drágák, és ezzel elérkeztünk a luxuspiac harmadik fő jellemzőjéhez, az árhoz. Tavaly decemberben például 3,6 millió dollárért adtak el egy NFT-t, a Dolce & Gabbana kilenc NFT-je pedig a közelmúltban talált vevőre 5,7 millió dollárért. Sokan jóval többet hajlandók fizetni ezekért a digitális termékekért, mint a hasonló, kézzel foghatókért.
Akad, aki gyorsan alkalmazkodik az új trendekhez, a Balenciaga például önálló divíziót hozott létre a metaverzumban értékesített digitális termékei részére.
Ráadásul a profit margin igen nagy a virtuális termékek esetében, hiszen a bekerülési költség minimális, ráadásul az eladatlan árukészletet nem kell tárolni sem. Mindezek ismeretében tehát a piac gyors bővülése várható, és valószínűleg új típusú termékek és szolgáltatások is megjelennek ebben a szegmensben – derül ki a cikkből.
Az eredeti írás ITT érhető el.
