Egyik legkedveltebb zöldségfélénk a sárgarépa: levesek, főzelékek, hidegkonyhai készítmények általános ízesítője, de préselt, illetve velősített formában (smoothie) szintén gyakran fogyasztjuk. Az egészséges táplálkozás zöldsége is, hiszen kevés kalóriát és sok vitamint tartalmaz. Karotinban különösen gazdag. (Ez a narancssárga színű növényi festék, amely az A-vitamin elővitaminja, a sárgarépa latin elnevezése, a carota után kapta a nevét.)
Emellett jelentős mennyiségben tartalmaz rostot, B- és C-vitamint, továbbá kalciumot, foszfort és vasat. Rendszeres fogyasztása akadályozza a bőr kiszáradását, hatékony a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétás gyógyításában, valamint az immunerősítő kúrák része is.

Fotó: Pexels
Fogyasztása a várandós, illetve szoptatós anyáknak is ajánlott, egyéves kortól pedig a gyermekeknek: a préselt levét tejjel vegyítve adjuk cumisüvegből. Itt kell elmondanunk, hogy a sárgarépa azon zöldségek egyike, amely hajlamos a nitrogéntartalmú műtrágyák, illetve növényvédőszer-hatóanyagok felhalmozására, ezért mértékkel kell fogyasztanunk. S itt válik jelentőssé a házi kerti, illetve biotermesztése, amikor tudatosan minimalizáljuk az olyan anyagok használatát, amelyek ártalmassá válhatnak.
A sárgarépa hidegtűrő, ezért a magját akár a tél alá is vethetjük, azzal a kockázattal, hogy ha a csírázás idején fagy éri, károsodhat. De ha a nagyobb fagyok beállta előtt szalma- vagy lombtakarással védjük a sorokat, elhárítjuk a veszélyt. Tápanyag- és vízigénye közepes (nem kíván közvetlen szervestrágyázást), a talajra azonban kényes: legszebben a mély rétegű, középkötött földeken díszlik. (A szélsőségesen rossz és erősen kötött talajon gyatra termést hoz.)
Hosszú gyökere mély talajművelést, apró magja jól előkészített magágyat követel. Rövid, közepes és hosszú tenyészidejű fajtái között választhatunk, tárolásra elsősorban a hosszú tenyészidejű répák alkalmasak.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Cukor, méz, melasz – Minden, amit az édesítőkről tudni kell
A répacukor
Nem mindenki tudja, de eredetileg a trópusokon termesztett cukornádból kinyert édesítő számított „a cukornak”. A 18. század közepén azonban Andreas Marggraf német kémikus felfedezte, hogy a cukorrépából ugyanolyan cukorkristályok nyerhetők ki, mint a cukornádból. Bár felfedezése forradalminak számított, a cukorrépa csak a napóleoni háborúk környékén szorította ki a cukornádat, amikor a hadműveletek miatt bezárultak a francia kereskedelmi útvonalak, és nehézkessé vált a nádcukor európai importja. Innentől azonban a helyben termesztett alapanyag népszerűsége megállíthatatlanná vált, és hamarosan szinte teljesen eltüntette a nádcukrot az európai piacokról.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.