Folytatódik a Pihentesd a dokit! kezdeményezés

A járvány első hullámában csaknem négyszáz orvost, ápolót, mentőst segítettek ingyenes átmeneti lakáshoz.

Minél több egészségügyi dolgozónak segítene lakásokkal a második hullámban is a Pihentesd a dokit! jótékonysági kezdeményezés – írta szerdai számában a Magyar Hírlap.

Az első hullámban közel négyszáz orvost, ápolót, mentőst tudtak ingyenesen beköltöztetni üresen álló lakásokba. A március 20-án Facebook-csoport formájában indult kezdeményezés célja az volt, hogy a kifejezetten koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ápolóknak, mentőknek ne kelljen hazavinniük a fertőzést, illetve a sok utazást elkerülve minél többet tudjanak pihenni.

Most azonban jóval kevesebb a felajánlás, mert kevesebb az üresen álló lakás, hiszen nem állt meg az élet, működnek az egyetemek, mindenki dolgozik – mondta a lapnak Berke Mónika, az egyik ötletgazda.

Beszámolt arról is, hogy a tavasszal kitűzött céljuknak megfelelően már vidéken is terjeszkednek: a főváros mellett Veszprémből, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről, Győrből, Sopronból is érkezett felajánlás.

Amíg nincs baj, nem kell keresni – Interjú dr. Bitter Istvánnal

Interjú hazai és nemzetközi szakmai körökben is elismert dr. Bitter Istvánnal, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának nyugalmazott professzorával.

– A legnehezebb orvosi területek egyike lehet a pszi­chiátria, merthogy az egyértelműbb testi tünetek gyógyításával összevetve sokkal bonyolultabbnak tűnik a lélek, az elme boncolgatása. Jól érzem?

– Én másképp élem meg. Annál nehezebbet nem tudok elképzelni, mint hogy egy orvos nap mint nap daganatos gyerekeket kezel, és biztosan nem tudja mindegyiket megmenteni. A klinikán a szobámmal szemben egy MR-vizsgáló működik, ahová sok kisgyereket is hoznak; őket látva nehéz szívvel tudok végigmenni a folyosón. Az én szakmám szépsége egyben a nehézsége is: gyakran nagy kihívást jelent az, hogy valaki egyfolytában emberek gondjait hallgatja. Ezek a panaszok ráadásul nemcsak testi tünetek, hanem összefüggnek a páciensek magánéletével, életvitelével. A pszichiátriában a gyógyítás kifejezetten sok időt és sok személyes kontaktust igényel.

– Már ha a beteg beismeri, hogy neki pszichiátriai tünetei vannak és szakorvoshoz fordul segítségért!

– Aláírom, hogy az emberek többsége még napjainkban is hamarabb elmegy reumatológushoz a fájó térdével, mint pszichiáterhez depresszió gyanújával. De bármilyen meglepő, még a szkizofréniában szenvedők is, akiknek az átlagosnál rosszabb lehet a betegségbelátásuk, legalább annyira együttműködőek az orvossal, mint mondjuk a diabéteszes betegek. Kutatások is igazolják, hogy a pszichiátriai betegségek kezelhetősége és gyógyulási rátája semmivel sem rosszabb, mint a belgyógyászati bajoké. Gondoljon csak a magas vérnyomásra vagy a diabéteszre mint népbetegségekre, illetve megfelelő kezelés hiányában ezek következményeire, az agyvérzésre vagy a lábamputációra – ezzel szemben például az időben felismert depresszió gyógyítható, a beteg visszatérhet a családjához és a munkájához, sikeresen folytathatja az életét.A szkizofrénia esetében 85 százalékot tesznek ki a krónikus betegek, ám kétharmaduknál gyógyszerrel nagyon sikeresen kezelhető a kórkép.

Tovább...