Minek köszönhetően nőtt a szarvashús népszerűsége?

Harmincöt éve hozták létre a bőszénfai szarvasfarmot. Sokszínű tevékenységük egyike a tenyésztés és a húsfeldolgozás – ennek kapcsán merül fel a kérdés: miért is kerül horribilis összegekbe a szarvashús? A szabadfold.hu cikkéből kiderül.

Nagy János szarvastenyésztő Fotó: Németh András Péter Forrás: SZABADFOLD.HU

Mielőtt megismernénk a bőszénfai szarvasfarmot, választ keresünk arra, miért éri meg a gímszarvas tenyésztésével foglalkozni és más húsfajtákhoz képest minek köszönhetően kerül többe az üzletekben a szarvashús?

Magyarországon az agrártámogatási rendszerek elsősorban a hagyományos állattenyésztési ágazatokat (húsmarha, juh, kecske) preferálják, a szarvas nincs a kedvezményezetti körben. Az ilyesfajta anomáliák kiküszöbölésére több európai országban már farmalapú szubvenciót alkalmaznak.

– A gímszarvas húsa kiváló minőségű, magas beltartalmi értékű

– jegyzi meg elöljáróban Nagy János, a Szent István Egyetem Bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont igaz­gatója.

– A csontoshús-kihozatalban 55-60 százalékot lehet elérni, ami a legtöbb szarvasmarha- és juhfajtát megelőzi. A szarvasoknál a comb és a gerinc aránya is kedvezőbb.

Nagy-Britanniában évente 20 százalékkal növekszik a szarvashús-fogyasztás, ezért a környezetet kevésbé terhelő tenyésztés is bővül. Egy ezeregyedes állományt pedig akár egy ember is képes ellátni.

Nagy János szarvastenyésztő
Fotó: Németh András Péter / SZABADFOLD.HU

A szakember elismeri, hogy a szarvashús ára valóban nem olcsó, de nem több, mint az első osztályú borjú- vagy bárányhúsé. A bőszénfai feldolgozóüzem kínálatában a csont nélküli szarvascomb 4825, az apróhús 2475 forintba kerül. Ha egy hentes lőtt, zsigerelt vadat vásárol, „szőrben-bőrben” számítva kilónként ezer forintot fizet érte.

Egy mázsa szarvas a feldolgozási folyamat végére mintegy ötvenöt kilónyi kicsontozott színhúst ad, kilónkénti alapanyagköltsége mintegy kétezer forint. Erre jön még a munkabér, a csomagolás, a hűtés, a fagyasztás, a szállítás, az adó stb. költsége.

– Üzemünkben évente 300 lőtt vadat dolgozunk fel. Vevőkörünk 70 százalékát éttermek teszik ki, a többit helyben értékesítjük

– árulja el Nagy János. – Az utóbbi években sokan felismerték a szarvashús jelentőségét. A saját üzemeltetésű éttermünkön kívül a régióbeli vendéglősök is egyre gyakrabban használják, és a családi konyhákban is készülnek szarvashúsból ínyencségek, főleg ün­­nepeken, baráti összejöveteleken.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Ezért eszünk karácsonykor halat és töltött káposztát

Talán nem is gondolnánk, hogy a hagyományos ünnepi ételek elkészítésével és elfogyasztásával mágikus tradíciókat követünk. Most, amikor jó eséllyel több időt töltünk otthon, a családunk körében, itt a lehetőség arra, hogy jobban megismerkedjünk az ünnepi időszak hagyományaival, és kipróbáljunk olyan dolgokat, amire eddig nem volt időnk – legyen szó például a halászlé, a töltött káposzta vagy a bejgli elkészítéséről.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.