Akár a kertünkben is találkozhatunk hóddal?

Az elmúlt évtizedekben oly sikeres lett az európai hódok visszatelepítése az országban, hogy egy-egy nagyobb természetes vízpart szomszédságában lévő kertben magunk is találkozhatunk velük. Pontosabban a nyomukkal: a fák törzsének körberágásával – olvasható a Szabad Föld cikkében.

Forrás: SZABADFOLD.HU2021. 02. 07. 9:30
null
Az eurázsiai hód sokkal nagyobb, mint észak-amerikai rokonai Forrás: PEXELS
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hódot újabban csak a ma élő generációk láthattak, elődeink közül annak idején szépanyáink-szépapáink találkozhattak vele. Ma­gyar­országon ugyanis a hivatalos adatok szerint az utolsó példányt 1854-ben Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. Az Alföld területéről pedig vélhetően már az 1600-as években kipusztult. Legnagyobb testű őshonos rágcsálónk visszatelepítése hazánk területére az 1990-es évek elejétől több ütemben zajlott.

A szakértők azonban úgy vélik, hogy inkább a hód természetes, a Duna mentén történő déli irányú vándorlása okozza növekvő hazai előfordulását. Ennek és az 1988-tól kezdődő védelemnek is köszönhetően ma már legalább hét megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Zala és Veszprém) fordul elő rendszeresen.

Az eurázsiai hód sokkal nagyobb, mint észak-amerikai rokonai
Fotó: PEXELS

A megyék száma azonban a minap eggyel bővült, mert Fejérben is több helyen felfedezték a nyomát: Vértesacsán, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, az alcsúti arborétumban is otthonosan érzi magát. Sőt, ahol van olyan nagy, nem bolygatott erdős terület, melyben állandó nagyobb vízfelületek, vízborítások találhatók, ott is láthatunk hódot.

Egyre többen találkozhatnak tehát a nyo­maik­kal. Az is lehet, hogy kisebb tisztásnyi fák tűnnek el évről évre: még a 30-40 centiméter átmérőjű fákat is körberágja, kidönti, főként puhafák, a nyár, fűz, netán egy közeli gyümölcsös fái esnek áldozatául. A hód nem passzióból „vágja” ki a fákat: egyrészt a fiatalabb ágakkal, levelekkel táplálkozik, másrészt gallyakból, sárból, iszapból, kövekből rakott várát olyan helyre építi, ahol egész évben képes megoldani a részleges vízborítást.

A fákból gátat épít a vízfolyások elé, így emeli a vízszintet a megfelelő magasságba. Ezzel gazdag vizes élőhelyet hoz létre maga körül, akár megváltoztatva mikrokörnyezetének klímáját is.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Komoly bosszúságot okoznak a hódok Heves megyében

Amilyen kedves állatokként emlegetik a hódokat a rajzfilmekben, legalább annyi bosszúságot okoznak rágcsálásukkal. A faj nemrégiben majdnem kihalt, újabban azonban mind gyakrabban találkozhatunk ténykedésükkel – írja a Heves megyei hírportál, a heon.hu.

A mai középkorosztály vagy a még idősebbek számára a hódok sokáig legfeljebb Karl May és Cooper indiánregényeiből voltak ismerősek. Tipikus észak-amerikai egzotikumnak számítottak, amelyek várakat építenek, emlős létükre a víz alatt úsznak, s bundájukból készül a préri vadászainak a sapkája. A magyar gyerekek legfeljebb a mesékből ismerhették ezeket a hatalmas testű rágcsálókat – Hód Ottót például –, ezért pár esztendeje

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.