Akár a kertünkben is találkozhatunk hóddal?

Az elmúlt évtizedekben oly sikeres lett az európai hódok visszatelepítése az országban, hogy egy-egy nagyobb természetes vízpart szomszédságában lévő kertben magunk is találkozhatunk velük. Pontosabban a nyomukkal: a fák törzsének körberágásával – olvasható a Szabad Föld cikkében.

Forrás: SZABADFOLD.HU2021. 02. 07. 9:30
Az eurázsiai hód sokkal nagyobb, mint észak-amerikai rokonai Forrás: PEXELS
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hódot újabban csak a ma élő generációk láthattak, elődeink közül annak idején szépanyáink-szépapáink találkozhattak vele. Ma­gyar­országon ugyanis a hivatalos adatok szerint az utolsó példányt 1854-ben Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. Az Alföld területéről pedig vélhetően már az 1600-as években kipusztult. Legnagyobb testű őshonos rágcsálónk visszatelepítése hazánk területére az 1990-es évek elejétől több ütemben zajlott.

A szakértők azonban úgy vélik, hogy inkább a hód természetes, a Duna mentén történő déli irányú vándorlása okozza növekvő hazai előfordulását. Ennek és az 1988-tól kezdődő védelemnek is köszönhetően ma már legalább hét megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Zala és Veszprém) fordul elő rendszeresen.

Az eurázsiai hód sokkal nagyobb, mint észak-amerikai rokonai
Fotó: PEXELS

A megyék száma azonban a minap eggyel bővült, mert Fejérben is több helyen felfedezték a nyomát: Vértesacsán, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, az alcsúti arborétumban is otthonosan érzi magát. Sőt, ahol van olyan nagy, nem bolygatott erdős terület, melyben állandó nagyobb vízfelületek, vízborítások találhatók, ott is láthatunk hódot.

Egyre többen találkozhatnak tehát a nyo­maik­kal. Az is lehet, hogy kisebb tisztásnyi fák tűnnek el évről évre: még a 30-40 centiméter átmérőjű fákat is körberágja, kidönti, főként puhafák, a nyár, fűz, netán egy közeli gyümölcsös fái esnek áldozatául. A hód nem passzióból „vágja” ki a fákat: egyrészt a fiatalabb ágakkal, levelekkel táplálkozik, másrészt gallyakból, sárból, iszapból, kövekből rakott várát olyan helyre építi, ahol egész évben képes megoldani a részleges vízborítást.

A fákból gátat épít a vízfolyások elé, így emeli a vízszintet a megfelelő magasságba. Ezzel gazdag vizes élőhelyet hoz létre maga körül, akár megváltoztatva mikrokörnyezetének klímáját is.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Komoly bosszúságot okoznak a hódok Heves megyében

Amilyen kedves állatokként emlegetik a hódokat a rajzfilmekben, legalább annyi bosszúságot okoznak rágcsálásukkal. A faj nemrégiben majdnem kihalt, újabban azonban mind gyakrabban találkozhatunk ténykedésükkel – írja a Heves megyei hírportál, a heon.hu.

A mai középkorosztály vagy a még idősebbek számára a hódok sokáig legfeljebb Karl May és Cooper indiánregényeiből voltak ismerősek. Tipikus észak-amerikai egzotikumnak számítottak, amelyek várakat építenek, emlős létükre a víz alatt úsznak, s bundájukból készül a préri vadászainak a sapkája. A magyar gyerekek legfeljebb a mesékből ismerhették ezeket a hatalmas testű rágcsálókat – Hód Ottót például –, ezért pár esztendeje

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.