Célegyenesbe fordul gróf Bethlen István miniszterelnök munkája, s a lapok arról adnak hírt február 4-én, hogy az Egységes Párt, azaz teljesebb nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt létrejön. Alakuló banketten köszöntik az új tagokat, ahol elsőként Nagyatádi Szabó István, a kisgazdák emblematikus vezetője szólal fel. A Magyarország tudósítása szerint „visszaemlékezett a régi egyesülésre, amelyet annak idején az intrikusok megbontottak, holott akkor is szívesen voltak együtt az anyapárt tagjai, mert úgy gondolták, hogy össze kell fogni és együtt kell maradni minden magyar erőnek. Annál nagyobb örömmel üdvözlik az egységes párt megszületését, mert létrehozásában a Kisgazdapárt erősen tevékenykedett és meghozott minden áldozatot.” Arról is beszélt: „a született kisgazdák sohasem törekednek osztályuralomra, mert tudják azt, hogy az intelligenciával karöltve kell dolgozniok és Magyarország vezetésének az intelligencia kezében kell maradnia.”
Bethlen István köszöntőjében kitér az új alakulat fogadtatására. „Sokan már meggyanúsítják most is, és bizonyára majd a jövőben is az egyes képviselőket, hogy azért csatlakoztak a kormánypártokhoz, hogy ezzel mandátumukat biztosítsák. Ugyancsak meg fogják gyanúsítani őket azzal, hogy azért egyesültek, hogy biztosítsák a politikai hatalmukat.” A miniszterelnök azonban ezekkel a vádakkal nem törődik, mert nem ez a meggondolás, hanem annak a felismerése hozta őket ide, „amit Nagyatádi Szabó István hangoztatott, hogy a magyar intelligenciának a magyar gazdatársadalommal együtt kell az ország talpra állításán dolgozni.” Azokról is szólt, akik a régi alkotmányban meglévő kiváltságaikra gondolnak. „A régi világnak 1848-ban vége szakadt, a demokratikus fejlődést nem lehet megakasztani. Minél szélesebb rétege vesz részt a magyarságnak a politika intézésében, annál hatalmasabb az erő, amely az ország haladását elősegíti.” Második felszólalásában a kormányfő leszögezi: „Történelmi tény, hogy mindig akkor volt erős a nemzet, amikor a főnemesség és a köznemesség együtt tudott működni. Ma ez a vezető két kategória az intelligenciára és a kisgazdákra oszlik meg. […] Tudjuk, hogy mikor a főnemesek elveszítették fejüket, a kisnemesek mentették meg az országot. Reméljük, hogy a jövőben az intelligencia nem fogja elveszíteni a fejét és együtt fog működni a kisgazdákkal. Ha erre megvan a garancia, akkor bízik az ország jövőjében.” Az Est beszámolója szerint Nagyatádi Szabó István azt is mondja: „A mi pártunk sohasem volt osztálypárt, egymás felekezete után sem érdeklődtünk soha. Remélem, hogy a hazafias munkásság is megtalálja hozzánk a csatlakozás útját.” Bethlen István lelkes éljenzések által megszakított beszédében arra is kitért, hogy történelmi hivatást teljesít a kisgazdapárttal való egyesülés révén. „A magyar történelmi osztályoknak teljesen egybe kell forrniok a kisgazda-társadalommal és meg kell osztani vele a politikai vezetést.” Az Estnek adott interjújában Nagyatádi Szabó István megerősíti: nem új pártról van szó, csupán arról, hogy a kisgazdapárt címe a polgári jelzővel kibővült és ehhez csatlakoztak Bethlen Istvánék, huszonnégy képviselő, amivel elérték a parlamenti abszolút többséget. Hozzáteszi: „A pártban a miniszterelnökkel folytatott eszmecsere folytán azt hiszik, hogy február 16-ra a nemzetgyűlés megszavazza a választójogi törvényt.”