Jugoszláviában sem kérnek a kommunistákból

Bethlen István és társai belépésével a kisgazdapártba létrejön az Egységes Párt. A miniszterelnök kifejti: a magyar történelmi osztályoknak egybe kell forrniuk a kisgazda-társadalommal, és meg kell osztani velük a politikai vezetést. Klebelsberg Kunó belügyminiszter szerint a világtörténelemben visszafelé elsült forradalmak után mindig konzervatív hullám jön. A magyar kommunisták nemkívánatosak lesznek Jugoszláviában, internálásukról döntenek. Itthonról viszont kommunisták újabb csoportját szállítják a Szovjetunióba.

Landler Ernő Forrás: Fortepan

Klebelsberg Kunó belügyminiszter a nemzetgyűlés szakbizottságában fejti ki az új választójogi javaslattal kapcsolatos szempontjait, amit a Budapesti Hírlap közöl február 2-án. „Elméletben két teória áll egymással szemben. Az egyik a választójogot az ember veleszületett jogának, természeti jogának tekinti […] A másik teória abból indul ki, hogy a választójog megadása az állam szervezeti kérdése. Az állam azoknak adja meg a választójogot, akikről joggal feltételezhető, hogy a köz érdekében fognak azzal élni.” A belügyi tárca vezetője a konzervatív szellem erősödését törvényszerűnek látja a forradalmi időket követően. „A világtörténelemben visszafelé elsült forradalmak után mindig konzervatív hullám szokott jönni. Nálunk azt lehet mondani, hogy a két forradalom a szó szoros értelmében elzüllött, mert addig, amíg a korábbi forradalmainkban hatalmas nemzeti gondolat és nemzeti erő, függetlenségi törekvések nyilatkoztak meg, és ennek nagy számmal voltak vértanúi, addig az utolsó forradalmak elzüllöttek és az ellenforradalomnak voltak meg a maga vértanúi. Keserves tapasztalataink után nagyon fontolóra kell venni, mely néprétegeknek vagyunk képesek a szavazati jogot megadni. A statisztikai vizsgálódások, melyeket folytattunk, arra vezettek, hogy kereken százezer ember kerülne ki Magyarország népességének épp azokból az elemeiből, amelyeknek választói joghoz juttatása semmi esetre sem javítaná a választóközönség belső értékét. Éppen ezért a négy elemi mellett foglaltam állást.”

A magyar kommunisták nemkívánatos elemek lettek Jugoszláviában is – írja meg a Magyarország február 2-án. „A baranyai menekült kommunistákat Dél-Szerbiába internálják” című cikkükben beszámolnak róla: „A baranyai menekültek körében nagy izgalmat okozott a belügyminiszter rendelete, amelynek értelmében a politikai menekülteknek el kell hagyniok az országot és csak azok maradhatnak Jugoszláviában, akik Ó-Szerbia belsejében akarnak tartózkodni.” A Károlyi-kormány hadügyminisztereként a honvédelem végletes legyengítéséről és „Soha többé katonát nem akarok látni!” mondásáról hírhedtté vált Linder Béla a menekültek nevében „kihallgatáson jelent meg a belügyminiszternél és kérte a rendelet módosítását.” Ezt azzal indokolja meg, hogy a magyar kormánnyal közvetve már tárgyalások folynak, hogy „az amnesztiarendelet értelmében azok, akik nem követtek el bűncselekményt, rövidesen visszatérhessenek Csonka-Magyarországra és így Jugoszlávia nemsokára nagyszámú menekülttől szabadul meg.” A belügyminiszter ezután új rendelettervezetet dolgoz ki, „amelynek értelmében mindazok, akik nem kommunisták, tehát politikailag megbízhatók, további intézkedésig abban a városban maradhatnak, ahol megélhetésük biztosítva van. A politikailag kevésbé megbízható elemeket, vagyis a kommunistákat pedig Ó-Szerbia déli részébe internálják.”

Landler Ernő. Fotó: Fortepan

Közben az oroszországi magyar hadifoglyokkal történő zsarolás hatására megkötött csereegyezmény alapján a Szovjetunióba magyar kommunisták újabb csoportja távozik. „Újabb kommunista szállítmányt visznek Oroszországba” – közli a 8 Órai Ujság február 4-én. „Eddig már két nagyobb szállítmányt indítottak Rigába. Ezekben a szállítmányokban azonban nem szerepelt egy olyan kommunista sem, akinek itt a proletárdiktatúra alatt nagyobb szerepe lett volna. Ebben a legújabb szállítmányban […] már van több ösmert nevű kommunista, akiknek itt a vörös uralom alatt nagy szerepük volt. Mint értesülünk, ebben a szállítmányban vannak Magyar Lajos, Róbert Oszkár újságírók, Landler Ernő és Czóbel Ernő népbiztos-helyettesek.” Mint írják, a kiszállítandó foglyokat az ország valamennyi börtönéből gyűjtik össze a fővárosi toloncházba. „Magyar Lajost és Róbert Oszkárt a szegedi csillagbörtönből szállítják fel Budapestre, ahol 10 éves börtönbüntetésüket töltik. Landlert és Czóbelt is valamelyik vidéki fegyházból szállítják fel a fővárosba.” Kiderül: az újabb kommunista transzport ötven főből áll.