Egy jó külföldi földrajzkönyv megakadályozhatta volna a trianoni békediktátumot ― közli a Magyarország május 6-án a Magyar Földrajzi Társaság ötvenedik születésnapja alkalmából. Úgy vélekednek: a jövőben is földrajztudósaink vállán nyugszik a legnagyobb feladat a külföld szakszerű és valósághű tájékoztatásában. „Ebben az esztendőben ünnepli a Magyar Földrajzi Társaság, amely egyike a világ legrégibb hasonló társulatainak, megalapításának ötvenedik évfordulóját. A lefolyt félszázad alatt világhírű tudósokat adott ez a társaság az emberiségnek, közöttük Hunfalvy Jánost, Lóczy Lajost, Széchenyi Béla grófot, Vámbéry Ármint, Teleki Sámuelt és még számos olyan férfiút, akik a világ minden táján, ahol művelődés és kutatás van, magasra emelték a magyar tudomány lobogóját.” Mint írják, a társaság már az első évtizedben felismerte azt a fontos feladatot, hogy hazánkat a külfölddel megismertesse és ebben az időben már 46 külföldi földrajzi és egyéb tudományos társasággal állt összeköttetésben. Fontos megállapítást tesznek a velünk kapcsolatos külföldi előítéletek okaival kapcsolatban. Az „1904. március 10-i közgyűlésen rámutattak arra a köztudomású tényre, hogy a külföld nem ismeri hazánkat és közjogi helyzetünkről a legtévesebb fogalmai vannak. Ennek fő okát abban látták, hogy a külföldi földrajzi tankönyvek túlnyomórészben osztrák forrásból merítik adataikat.” Kitérnek rá, hogy a külföld számára csak a világháború után készült földrajzi tankönyv. „Megdönthetetlen igazság: hogyha ez a könyv, megcáfolva a magyarokra ráfogott valótlanságokat, már a háború előtt látott volna napvilágot, a trianoni béke nem következhetett volna be.” A földrajztudósok politikai szempontból is aktivizálták magukat a világháborút követően. „1918 végén menteni igyekezett a társaság azt, amit még menteni lehetett. Érdekeink oltalmára sietett és segélyhívásul szózatot intézett a világ összes földrajzi társaságaihoz, hogy álljanak mellénk és védjék igazunkat.” Felemlítik, hogy gróf Teleki Pál világszinten is maradandót alkotott. „Ő szerkesztette népsűrűségi alapon »Magyarországi Néprajzi Térképét«, a világszerte ismertté vált »Carte rouge«-t, amely bizonyítja a magyarság túlsúlyát országunkban. Cholnoky Jenő dr. könyve »Az új magyar határ bírálata«, amely több nyelven jelent meg és sok ezer példányban került a világ közvéleménye elé, szintén előmozdította igazunk megismerését.” Kijelentik: a legnagyobb feladat a jövőben is földrajztudósaink vállán nyugszik, „mert a trianoni békekötés által bekövetkezett geográfiai lehetetlenségeknek meg kell bosszulniok magukat. Földrajztudósaink feladata, hogy a jövőben még intenzívebben hívják fel a külföldi tudósok figyelmét megcsonkított országunk lehetetlen határaira.”
