Földrajzkönyvekkel megakadályozhattuk volna Trianont

Jubilál a Magyar Földrajzi Társaság, amely felhívja a külföld figyelmét a trianoni diktátum okozta geográfiai abszurditásokra. A Tisza István meggyilkolásáért halálra ítélt Kéri Pál a fogolycsere-egyezmény részeként Szovjet-Oroszországba távozhat egy kommunista transzporttal. Bethlen István a jogegyenlőség mellett a felekezeti békét is meg kívánja teremteni. A müncheni kisebbségi konferencián jelentős eredményeket érünk el, Keynes brit közgazdász szerint törölni kell a hazánkkal szembeni jóvátételi követeléseket.

                                                               Vámbéry Ármin                                                                                 Fotó: Wikipédia

A Kis Ujság egyik belső oldalán szerényen meghúzódik a hír május 6-án: Kéri Pált a jövő héten viszik Oroszországba. A gróf Tisza István meggyilkolásának perében halálra ítélt, Károlyi Mihály belső köréhez tartozó újságíró a Szovjet-Oroszországban túszként tartott magyar hadifoglyokért cserébe kiengedett, többnyire bíróság által elmarasztalt kommunistákkal távozhat, a két állam közötti egyezmény részeként. Mint írják: „A rendőrségre ma délelőtt szállították be az ötödik kommunista transzportot, melyet Oroszországba visznek ki. A transzport 14 tagból áll és köztük van Kéri Pál is, akit tudvalevően a Tisza-pörben halálra ítéltek. A kommunista transzport tagjait felvitték a főkapitányság útlevélosztályára, ahol útlevelet kaptak, majd a daktiloszkópiai intézetben felvételeket készítettek róluk. Kéri Pál a transzporttal a napokban hagyja el Magyarországot.” 

Bethlen István Egerbe látogat, ahol beszédet mond a városháza erkélyéről a téren összegyűlt tömegnek. A nemzeti összefogást hangsúlyozza Az Est május 3-i tudósítása szerint. „Elérkezett az ideje annak is, hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül megteremtsük az egységet a magyar nemzetben. Külpolitikailag biztosítani kell nemzeti függetlenségünket, nem fogadjuk el a Duna-konföderáció tervét és nem járulnánk hozzá a régi monarchia helyreállításához sem.” Elutasítja az erőszakos akciókat. „Békés fegyverekkel és nem háborúval el akarjuk érni, hogy a magyar nemzet újból egyenlő félként állhasson a többi nép mellett. Arra törekszünk, hogy szomszédaink is szereljék le hadseregüket, mert minket leszereltek, ők pedig folytonos fegyverkezéssel fenyegetnek minket.” Az Egységes Párt nemzeti demokráciát szeretne teremteni, minden téren teljes jogegyenlőséget, ám nem nyers tömeguralmat. A miniszterelnök össztársadalmi békét szorgalmaz. „Ellenségei vagyunk azoknak, akik a felekezeti békét megrontják. Nem a zsidókat kell nekünk üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenségeket követtek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha ugyanezeket a tetteket keresztények követték volna el.” 

Bethlen István fogadja az egri neológ, majd az ortodox hitközség küldöttségét a városháza tanácstermében. Hangsúlyozza: „olyan országban született, ahol a felekezeti türelmesség évszázadokon át jelmondatos volt és ő maga mindent meg fog tenni a felekezeti béke zavartalan fenntartásáért.” Majd arról is beszél: „tudom, hogy a magyar társadalomban a zsidóság irányában bizonyos előítéletek mutatkoztak. De nekünk nem a vallást kell üldöznünk, hanem a vallástalanságot és én meg vagyok győződve arról, hogy önök éppúgy teljesítik kötelességüket, mint mindenki más.” 

A gróf Apponyi Albert elnökletével összeülő Magyar Külügyi Társaság ülésén arról számolnak be, hogy a müncheni kisebbségi konferencián előrehaladást tudtak elérni a magyar küldöttek ― ad hírt róla május 6-án a Pesti Napló. „A magyar delegátusok, akik a kisebbségek védelmében jelentős sikereket értek el, Münchenben egész sereg tanút vonultattak fel, akik az elszakított területen élő magyarság szomorú sorsát oly meggyőző adatokkal ecsetelték, hogy a nemzetközi bizottság elnöke, Dickinson záróbeszédében így kiáltott fel: ― Sajnálatos és szomorú állapotokról győződtünk meg, amelyek ellen tenni kell valamit, mégpedig minél sürgősebben.” 

Szintén a Pesti Napló közöl cikket május 7-én John Maynard Keynes könyvéről, amelyben a világhírű közgazdász a háború után kirótt hatalmas jóvátételi kötelezettségek fejlődést akadályozó, ártalmas, kontraproduktív hatásait taglalja. „Semmiféle hatalom ostorai és skorpiói nem kényszeríthetnek egy népet arra, hogy jövedelmének csaknem a feléről lemondjon” ― írja a tetemes német jóvátétel kapcsán. „Magyarországról csak annyit ír, hogy törölni kell a jóvátételi követeléseket.”