időjárás 24°C Orbán 2022. május 25.
logo

Orbán Viktor: A rezsit megvédjük, az extraprofitot elvonjuk + videó

Ez történt száz éve

Földrajzkönyvekkel megakadályozhattuk volna Trianont

Megyeri Dávid
2022.05.07. 14:41 2022.05.07. 14:46
Földrajzkönyvekkel megakadályozhattuk volna Trianont

Jubilál a Magyar Földrajzi Társaság, amely felhívja a külföld figyelmét a trianoni diktátum okozta geográfiai abszurditásokra. A Tisza István meggyilkolásáért halálra ítélt Kéri Pál a fogolycsere-egyezmény részeként Szovjet-Oroszországba távozhat egy kommunista transzporttal. Bethlen István a jogegyenlőség mellett a felekezeti békét is meg kívánja teremteni. A müncheni kisebbségi konferencián jelentős eredményeket érünk el, Keynes brit közgazdász szerint törölni kell a hazánkkal szembeni jóvátételi követeléseket.

Egy jó külföldi földrajzkönyv megakadályozhatta volna a trianoni békediktátumot ― közli a Magyarország május 6-án a Magyar Földrajzi Társaság ötvenedik születésnapja alkalmából. Úgy vélekednek: a jövőben is földrajztudósaink vállán nyugszik a legnagyobb feladat a külföld szakszerű és valósághű tájékoztatásában. „Ebben az esztendőben ünnepli a Magyar Földrajzi Társaság, amely egyike a világ legrégibb hasonló társulatainak, megalapításának ötvenedik évfordulóját. A lefolyt félszázad alatt világhírű tudósokat adott ez a társaság az emberiségnek, közöttük Hunfalvy Jánost, Lóczy Lajost, Széchenyi Béla grófot, Vámbéry Ármint, Teleki Sámuelt és még számos olyan férfiút, akik a világ minden táján, ahol művelődés és kutatás van, magasra emelték a magyar tudomány lobogóját.” Mint írják, a társaság már az első évtizedben felismerte azt a fontos feladatot, hogy hazánkat a külfölddel megismertesse és ebben az időben már 46 külföldi földrajzi és egyéb tudományos társasággal állt összeköttetésben. Fontos megállapítást tesznek a velünk kapcsolatos külföldi előítéletek okaival kapcsolatban. Az „1904. március 10-i közgyűlésen rámutattak arra a köztudomású tényre, hogy a külföld nem ismeri hazánkat és közjogi helyzetünkről a legtévesebb fogalmai vannak. Ennek fő okát abban látták, hogy a külföldi földrajzi tankönyvek túlnyomórészben osztrák forrásból merítik adataikat.” Kitérnek rá, hogy a külföld számára csak a világháború után készült földrajzi tankönyv. „Megdönthetetlen igazság: hogyha ez a könyv, megcáfolva a magyarokra ráfogott valótlanságokat, már a háború előtt látott volna napvilágot, a trianoni béke nem következhetett volna be.” A földrajztudósok politikai szempontból is aktivizálták magukat a világháborút követően. „1918 végén menteni igyekezett a társaság azt, amit még menteni lehetett. Érdekeink oltalmára sietett és segélyhívásul szózatot intézett a világ összes földrajzi társaságaihoz, hogy álljanak mellénk és védjék igazunkat.” Felemlítik, hogy gróf Teleki Pál világszinten is maradandót alkotott. „Ő szerkesztette népsűrűségi alapon »Magyarországi Néprajzi Térképét«, a világszerte ismertté vált »Carte rouge«-t, amely bizonyítja a magyarság túlsúlyát országunkban. Cholnoky Jenő dr. könyve »Az új magyar határ bírálata«, amely több nyelven jelent meg és sok ezer példányban került a világ közvéleménye elé, szintén előmozdította igazunk megismerését.” Kijelentik: a legnagyobb feladat a jövőben is földrajztudósaink vállán nyugszik, „mert a trianoni békekötés által bekövetkezett geográfiai lehetetlenségeknek meg kell bosszulniok magukat. Földrajztudósaink feladata, hogy a jövőben még intenzívebben hívják fel a külföldi tudósok figyelmét megcsonkított országunk lehetetlen határaira.” 

                                                               Vámbéry Ármin                                                                                 Fotó: Wikipédia

A Kis Ujság egyik belső oldalán szerényen meghúzódik a hír május 6-án: Kéri Pált a jövő héten viszik Oroszországba. A gróf Tisza István meggyilkolásának perében halálra ítélt, Károlyi Mihály belső köréhez tartozó újságíró a Szovjet-Oroszországban túszként tartott magyar hadifoglyokért cserébe kiengedett, többnyire bíróság által elmarasztalt kommunistákkal távozhat, a két állam közötti egyezmény részeként. Mint írják: „A rendőrségre ma délelőtt szállították be az ötödik kommunista transzportot, melyet Oroszországba visznek ki. A transzport 14 tagból áll és köztük van Kéri Pál is, akit tudvalevően a Tisza-pörben halálra ítéltek. A kommunista transzport tagjait felvitték a főkapitányság útlevélosztályára, ahol útlevelet kaptak, majd a daktiloszkópiai intézetben felvételeket készítettek róluk. Kéri Pál a transzporttal a napokban hagyja el Magyarországot.” 

Bethlen István Egerbe látogat, ahol beszédet mond a városháza erkélyéről a téren összegyűlt tömegnek. A nemzeti összefogást hangsúlyozza Az Est május 3-i tudósítása szerint. „Elérkezett az ideje annak is, hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül megteremtsük az egységet a magyar nemzetben. Külpolitikailag biztosítani kell nemzeti függetlenségünket, nem fogadjuk el a Duna-konföderáció tervét és nem járulnánk hozzá a régi monarchia helyreállításához sem.” Elutasítja az erőszakos akciókat. „Békés fegyverekkel és nem háborúval el akarjuk érni, hogy a magyar nemzet újból egyenlő félként állhasson a többi nép mellett. Arra törekszünk, hogy szomszédaink is szereljék le hadseregüket, mert minket leszereltek, ők pedig folytonos fegyverkezéssel fenyegetnek minket.” Az Egységes Párt nemzeti demokráciát szeretne teremteni, minden téren teljes jogegyenlőséget, ám nem nyers tömeguralmat. A miniszterelnök össztársadalmi békét szorgalmaz. „Ellenségei vagyunk azoknak, akik a felekezeti békét megrontják. Nem a zsidókat kell nekünk üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenségeket követtek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha ugyanezeket a tetteket keresztények követték volna el.” 

Bethlen István fogadja az egri neológ, majd az ortodox hitközség küldöttségét a városháza tanácstermében. Hangsúlyozza: „olyan országban született, ahol a felekezeti türelmesség évszázadokon át jelmondatos volt és ő maga mindent meg fog tenni a felekezeti béke zavartalan fenntartásáért.” Majd arról is beszél: „tudom, hogy a magyar társadalomban a zsidóság irányában bizonyos előítéletek mutatkoztak. De nekünk nem a vallást kell üldöznünk, hanem a vallástalanságot és én meg vagyok győződve arról, hogy önök éppúgy teljesítik kötelességüket, mint mindenki más.” 

A gróf Apponyi Albert elnökletével összeülő Magyar Külügyi Társaság ülésén arról számolnak be, hogy a müncheni kisebbségi konferencián előrehaladást tudtak elérni a magyar küldöttek ― ad hírt róla május 6-án a Pesti Napló. „A magyar delegátusok, akik a kisebbségek védelmében jelentős sikereket értek el, Münchenben egész sereg tanút vonultattak fel, akik az elszakított területen élő magyarság szomorú sorsát oly meggyőző adatokkal ecsetelték, hogy a nemzetközi bizottság elnöke, Dickinson záróbeszédében így kiáltott fel: ― Sajnálatos és szomorú állapotokról győződtünk meg, amelyek ellen tenni kell valamit, mégpedig minél sürgősebben.” 

Szintén a Pesti Napló közöl cikket május 7-én John Maynard Keynes könyvéről, amelyben a világhírű közgazdász a háború után kirótt hatalmas jóvátételi kötelezettségek fejlődést akadályozó, ártalmas, kontraproduktív hatásait taglalja. „Semmiféle hatalom ostorai és skorpiói nem kényszeríthetnek egy népet arra, hogy jövedelmének csaknem a feléről lemondjon” ― írja a tetemes német jóvátétel kapcsán. „Magyarországról csak annyit ír, hogy törölni kell a jóvátételi követeléseket.”