A globális elit nem bír magával: máris rátámadtak Magyarországra!

A globális körök, a brüsszeli elit, a Soros-hálózat, az őket kiszolgáló médiabirodalom kivárta, hátha győz a balliberális ellenzék.

2022. 04. 06. 13:49
Soros György
Davos, 2013. január 23. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke beszél a Világgazdasági Fórum 43. davosi találkozójának egyik sajtóértekezletén 2013. január 23-án. (MTI/EPA/Jean-Christophe Bott) Fotó: Jean-Christophe Bott
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A globális körök, a brüsszeli elit, a Soros-hálózat, az őket kiszolgáló médiabirodalom kivárta, hátha győz az általuk bőségesen támogatott balliberális ellenzék Magyarországon. Legnagyobb bánatukra esélye sem volt az ellenzéknek, sőt, a Fidesz–KDNP 2010-et is beleszámítva az eddigi legjobb eredményét érte el, listán 53 százalékot szerzett! Ez megbocsáthatatlan, ezért úgy döntöttek, hogy az Orbán-kormány, s ezen keresztül az „ostoba” és „náci” magyar nép ellen azonnal megindítják a támadást, nem várhatnak még egy hetet sem, minden perc drága. Rettentő haragjukkal le kell sújtsaniuk az országra. A cél nem lehet más: Hungary must perish! (Magyarországnak pusztulnia kell!)

Döbbenetes módon már kedden (!) bejelentette kedvencünk, Ursula von de Leyen európai bizottsági elnök, hogy megindítják Magyarországgal szemben az egyes uniós források befagyasztását is lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust, vagy inkább eljárást. Jól tudjuk, hogy erről a mechanizmusról még 2020 végén döntött az Európai Tanács, s 2021-ben életbe is lépett, de Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult ennek jogszerűségét megkérdőjelezve, ám ez év februárjában a bíróság – nagyon nem meglepő módon, hiszen a bíróság is globalista és föderalista – elutasította a két ország keresetét. Ezek után élesíteni lehetett azt, de a brüsszeli elit álságos módon megvárta a magyar választást, na nem azért – ne legyünk naivak-, hogy ne szóljanak bele a választási verseny kimenetelébe, hanem azért, mert nagyon bíztak a baloldal győzelmében, és ha ez megtörtént volna, akkor bizonyára nem siették volna el az eljárás elindítását…

De ez még nem elég: ma, szerdán az Európai Parlament tárgyalja-tárgyalta a Magyarországgal szemben még 2018-ban, a hírhedt Sargentini-jelentéssel elindult, 7-es cikkelynek megfelelő, úgynevezett atombomba-eljárást, amelynek a végén akár a szavazati jogát is megvonhatják Magyarországnak az unión belül, ami tulajdonképpen egyenlő lenne a páriává válással, az unióból való kiutálásunkkal.

Itt tartunk…

Idézem a tegnapi The New York Timest, a globalista és liberális körök totálisan elfogult politikai öklét, amelyik a kormánykoalíció kétharmados sikerét így kommentálta: „Magyarország a zsarnokságba süllyedő demokrácia legjobb példája.” Ez ugye azt jelenti, hogy ha a magyar társadalom egy zsarnokot választ meg maga fölé elsöprő többséggel, akkor az a társadalom is egy zsarnokságot, diktatúrát elfogadó, alávetett, szolgalelkű nép, tehát megérett az idő, hogy Magyarország kormányát a népével együtt kell megbüntetni.

Bevallom, a választások előtt reménykedtem abban, hogy ha a Fidesz–KDNP meggyőző fölénnyel győz a választásokon, akkor a sorosista, globalista, brüsszeli eliteknek meg kell gondolniuk, érdemes-e, szükséges-e Magyarországot, a magyar népet tovább támadni, büntetni, eljárásokat indítani ellene, vegzálni, fenyegetni, nem kellene-e inkább beismerniük, hogy ez a nép, ez a nemzet már ezer éve járja a maga útját, s képtelenség kiirtani belőlük a szuverenitásukhoz, a saját útjukhoz való ragaszkodást, tehát hagyjuk őket, engedjük el őket, éljenek úgy, ahogyan éppen akarnak – ettől még a globalisták ugyanúgy uralhatják a terepet a nyugati világban.

Be kell vallanom: mindez máris, hihetetlenül gyorsan, néhány nap alatt hiú ábránddá vált.

Nem kell nekünk ellenség, hiszen itt vannak nekünk a brüsszeli, nyugati barátaink, és máris érezhetjük, hogy nem pihenhetünk egy percet sem.

Már megint: feldobni a nyerget a lóra, felugrani rá, kantárt a kézbe, lábat a kengyelbe, és indulás!

Csak Hobót tudom idézni a Vadászat (1985) című csodálatos lemezükről: sosem lesz vége! Sosem lesz vége! Sosem lesz vége?

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.