Norvégia most viccel velünk?

Norvégia nagykövet asszonya az ATV-ben kijelentette: ha nem az Ökotárs oszthatja el a továbbiakban a civil pénzeket, nem fizetnek.

S a válaszok?

Vidar Helgesen norvég Európa-ügyi miniszter közölte, hogy a meghívást nem fogadja el, nem találkozik Lázárral, s „nem sok hitelt ad” a Kehi-jelentésnek. A Kehi-vizsgálatot egyébként sem fogadják el legitimnek. Majd ők megvizsgálják az ügyet független szakértőkkel, s utána döntenek, addig szóba sem állnak a magyar kormány képviselőivel. (Itt jegyzem meg, az Európai Bizottság kijelentette a strasbourgi „szokásos” magyar vitán, hogy a vizsgálatok kapcsán nem sérült a jogállamiság!)

Egyszóval Norvégia számára a közpénzek ellenőrzésére hivatott intézmény és annak vizsgálata egyszerűen nem számít. Innen már csak egy lépés, hogy Norvégia számára a regnáló magyar kormány se számítson, helyette megbízzák az Ökotárs Alapítványt azzal, hogy az összes, Magyarországnak szánt civil és nem civil támogatást ossza el a saját belátása szerint a számukra kedves szervezetek között. Olyan szervezetek között, amelyek alighanem Bill Clintonnak, Obama elnöknek, Soros Györgynek, Charles Gátinak és társaiknak is „kedvesek”.

A háttér: Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, viszont szerződést kötött az EU-val arról, hogy vámmentesen viheti be a termékeit a tagállamokba (mintha EU-tag lenne), cserébe viszont – az unióval kötött szerződések alapján – támogatásokat nyújt az unió felzárkózó tagállamainak, így köztük Magyarországnak is. Norvégia és Magyarország erről államközi szerződést kötött, tehát a pénz nekünk jár.

Vagyis: Norvégia gazdasági előnyöket élvez, a tagállamok viszont elesnek a vámbevételektől, ezért ezeket Norvégia kompenzálja. Ebben a megállapodásban Magyarország is lemondott a vámbevételeiről, ezért Norvégia nem kegyet gyakorol, s nem jótékonykodik, amikor Magyarországnak különböző célokra támogatást nyújt. Norvégia államközi megállapodások értelmében ad kötelezően támogatást Magyarországnak, ez tehát állami pénz, másképpen szólva közpénz. Fontos tehát látnunk: Magyarországnak ez a pénz jár Norvégiától, ez a pénz nem magáncélokat, főleg nem norvég magáncélokat, hanem közérdekű célokat szolgál.

Ennél fogva a magyar kormány joggal vizsgálja azt, hogy a pénzek elosztása és felhasználása a szabályoknak és a jó erkölcsnek megfelelően történik-e.

Norvégia pedig – bocsánat a szóért, de ez esetben nem lehet finomkodni – pofátlanul az arcunkba köp és zsarol bennünket. Sem Norvégia, sem más nem teheti ezt meg velünk! A végén még III. Eduárd módjára kiált fel Vidar Helgesen és Tove Skarstein: „Ökotársat! Ökotársat! Magyarországot egy Ökotársért!”

(Nagyon várnám, hogy Norvégia demokratikus országhoz méltatlan és megalázó eljárása miatt a Nyugatot ájultan imádó balliberális kozmopoliták is felemelnék a hangjukat és tiltakoznának, például a TASZ vagy az Amnesty International, netán a Helsinki Bizottság, de leginkább a jogállamiság olyan elkötelezett híve, mint Jávor Benedek.)