A görög kikötők felé kacsingatnak a befektetők

A legjobb lenne, ha a görögök maguktól lépnének ki az euróövezetből – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatási vezetője.

Mint arról korábban beszámoltunk, az eurózóna pénzügyi válsága és a görög helyzet volt a legfontosabb téma a Párizsban tartott, 14. közös francia–német kormányülésen.

Nem sikerült megállapodásra jutniuk a görög pártoknak az éves termelés másfél százalékára rúgó újabb megszorítások bevezetéséről, így egyre távolodnak attól, hogy megkapják az uniótól, a valutaalaptól és az Európai Központi Banktól a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagot. – Az unió most alaposan megszenvedi, hogy annak idején hagyta csatlakozni az euróövezeti tagságra teljesen felkészületlen Görögországot – nyilatkozta a lapnak Rácz Margit. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatási vezetője szerint egyre kevesebb az esély arra, hogy az unió kisegítheti a bajból Athént. Úgy látja, Athén nem rendelkezik erős reálgazdasággal, és nagymértékben függ a turizmustól. Ez azonban a recesszió miatt már jó ideje visszaesett, és középtávon nem is látszanak a fellendülés jelei, a görög GDP ezért már a negyedik éve erőteljesen zsugorodik. Így az óriási államadósságot gyakorlatilag képtelenség gazdasági növekedéssel kinőni.

Már az első 110 milliárd eurós mentőcsomagnál látni lehetett, hogy ez az összeg nem lesz elegendő, a következő, 130 milliárd eurós csomag lehívásához szerkezeti átalakításokra lenne szükség – hangsúlyozta a kutató. Szerinte a mentés többi része sem működik: egyrészt a bankok tulajdonában álló görög adósság felének leírásáról folyó tárgyalások akadoznak, mert nem világos, hogy a levonás után kifizetendő összeget ki, mikor és miből adná oda a bankoknak. Másrészt a görög államkötvényekbe fektető spekulatív alapok zöme még idejében vásárolt csődbiztosítást, ezért eszük ágában sincs az adósság felét elengedni, ha az egész összeghez hozzájuthatnak.

Rácz Margit úgy véli, a kilépés után euróövezeten kívüli országként a görögök továbbra is használhatnák az eurót, ám szembe kellene nézniük azzal, hogy az államadósságot immár egyedül kell visszafizetniük. Hozzátette: azzal is számolni kell, hogy a privatizáció során nagyon sok befektető már kinézte magának a kulcsfontosságú görög kikötőket, amelyeken keresztül a nemzetközi fegyverkereskedelem jelentős része is zajlik.