Fazekas Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen közölte: a stratégia megalkotására azért van szükség, hogy Magyarország képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez. A tervezetnek több évtizedre kell irányt mutatnia és feladatokat szabnia ahhoz, hogy az Alföld ne váljon elsivatagosodó, egyre nehezebben élhető vidékké – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a szaktárca célja megtöbbszörözni a magyarországi öntözött mezőgazdasági területeket és ösztönözni a halastavi gazdálkodást, valamint a rizstermesztést.
Utóbbival kapcsolatban szólt arról is, hogy az 1950-es években még mintegy 50 ezer hektáron, ezzel szemben napjainkban mindössze 3-4 ezer hektáros területen termesztett rizs értékes növénykultúrája a magyar agráriumnak. Előnyei közé tartozik, hogy közepes vagy gyengébb minőségű talajokon is gazdaságosan termelhető. Emellett termesztésének sajátos technológiája miatt vízmegtartó szerepe is jelentős, ráadásul nemcsak ízletes, de egészséges táplálék is – emelte ki a tárcavezető.
900 hektáron termelnek rizst
Az eseményen Kittlinger Dóra, az Indián Rizs Kft. ügyvezetője elmondta: 23 éve Kisújszálláson működő, többségi amerikai tulajdonban lévő cégük Európában egyedüliként Magyarországon – Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyében – összesen 900 hektáron termeltet indián rizst. Az Észak-Minnesotából és Dél-Kanadából származó növény korszerű feldolgozását a vállalkozás kisújszállási bázisán végzik.
A társaság átlagosan 15, a jelenleg is tartó betakarítási szezonban pedig további 70 embernek ad munkát. Késztermékének 98 százalékát exportpiacokon, elsősorban Belgiumban, Németországban, Csehországban és Ukrajnában, tavaly óta pedig már az Egyesült Államokban is értékesíti. A kft. éves árbevétele 2011-ben elérte a bruttó 400 millió forintot.
Olyan életszínvonalat kellene biztosítani, mint a nagyvárosokban
A vidéki térségek szennyvízkezelése az elsődleges feladatok között szerepel a nemzeti vidékfejlesztési stratégiában – mondta Fazekas Sándor Kunhegyesen, Abádszalók és Kunhegyes közös szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektjének alapkőletételi ünnepségén.
A miniszter hangsúlyozta, a kormányzat határozott célja, hogy olyan életszínvonalat biztosítson a falvakban és kisvárosokban, amely vetekszik a nagyvárosok életminőségével. Ehhez ma ugyanúgy hozzátartozik a csatornázás, mint a vezetékes víz, az áramellátás vagy a megfelelő úthálózat – tette hozzá.
A térségben megvalósuló fejlesztés fontosságát bizonyítja, hogy a nettó 2,8 milliárd forintos európai uniós és állami támogatás mellé „forintról forintra” gyűjtötték össze az önerőt a lakosok, illetve az önkormányzatok. Ez csaknem 600 millió forintot jelent, ami nélkülözhetetlen volt ehhez a fejlesztéshez – hangsúlyozta a tárcavezető.
A válság legjobb ellenszere az összefogás
Fazekas Sándor úgy fogalmazott: „Hiába riogatnak minket világgazdasági mutatókkal, IMF-fel, a válság legjobb ellenszere az az összefogás, amelyben Abádszalók és Kunhegyes példát mutat az egész országnak.” A 3,5 milliárd forint összköltségű beruházással kiépülő csatornahálózat a két település 14 ezer lakosának teszi majd kényelmesebbé az életét. A fejlesztéssel Kunhegyesen a jelenlegi 25-ről mintegy 95 százalékra, Abádszalókon a mostani 45-ről várhatóan 91 százalékra növekszik a szennyvízcsatorna-lefedettség.
Nő a szennyvíztisztító telep teljesítménye, és a harmadik, tisztítási fokozat kiépítésével javul a végső befogadó, a Tisza vízminőség-védelme. A projekt befejezése 2014 júliusára várható.
