Az OTSZ pénteki közleményében ismerteti: a tervezett menetrendnek megfelelően zajlott le a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) pénteki rendkívüli közgyűlése. Részben a tervezett adásvétellel összefüggésben módosították az alapszabályt is a részvényesek a bank rendkívüli közgyűlésén.
Az 1993-ban létrehozott OTSZ 2012. január elsejétől 105 tagot számlál, amely a takarékszövetkezeti szektor csaknem 90 százalékát lefedi. A takarékok 100 százalékig magyar tulajdonban lévő hitelintézetek, amelyek széles körű országos lefedettséggel és ismertséggel rendelkeznek. A Takarékszövetkezeti Integráció évről évre növelve piaci részesedését, működésének hatékonyságát és jövedelmezőségét, mára a magyar hitelintézeti rendszer versenyképes szereplőjévé vált.
119 milliárd forintra nőtt a tőke
A Takarékszövetkezeti Integráció szeptember elején arról tájékoztatott, hogy 6,5 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el az idén az első félévben, csaknem ötödével többet, mint egy évvel korábban. Az adózott eredmény 5,9 milliárd forint lett.
Az integrációba tartozó hitelintézetek összesített saját tőkéje 6,5 százalékkal, csaknem 119 milliárd forintra nőtt. Javultak a hatékonysági mutatók is, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) az egy évvel korábbi 9,8 százalékról 10,95 százalékra emelkedett, az eszközarányos nyereség (ROA) pedig meghaladja a 0,9 százalékot, az egy évvel korábbi, alig 0,8 százalék után.
A Takarékszövetkezeti Integrációhoz tartozó hitelintézetek mérlegfőösszege az idén június elsejétől taggá vált TakarékBankkal együtt számolva 1746,1 milliárd forintot ért el az idei első félévben. Az integráció központi bankja nélkül 1396,4 milliárd forintot tett ki az összes eszközállomány, amely 0,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ennek alapján az integráció piaci részesedése 4,28 százalékos, míg a TakarékBankkal együtt számolva 5,35 százalék.
A TakarékBank belépésével az integráció tagjainak száma 106-ra nőtt. Az integrált takarékok összesített hitel-betét aránya 59,3 százalékra nőtt, meghaladva az egy évvel korábbi 56,1 százalékot.
Ötven százalékra növelnék a hazai pénzintézetek súlyát
A régióban sehol nem olyan alacsony a belföldi tulajdonban lévő pénzintézetek aránya, mint hazánkban – derül ki a Nemzetközi Valutaalap egyik tanulmányából. A magyarországi bankok már a kilencvenes évek közepén is nagyrészt külföldi tulajdonban voltak. A kormány célja, hogy ötven százalékra növelje a hazai pénzintézetek súlyát.
Közép-Európa egyik országában sem olyan magas a külföldi tulajdonban lévő bankok aránya, mint hazánkban, sőt az unióban egyedül a félmillió lakosú Luxemburgban nagyobb a külföldi pénzintézetek súlya a magyarországinál. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik, idén publikált műhelymunkája arra is rávilágít, hogy hazánk 2009-ben a maga 92 százalékos külföldi kitettségével a 137 vizsgált ország között hátulról a hatodik helyet foglalta el. Csak olyan államok bankrendszere függött jobban a határon kívül bejegyzett intézményektől, mint Madagaszkár, Zambia, Barbados, Burkina Faso és a már említett Luxemburg.
Ha a szűkebb régiónkat vesszük szemügyre, akkor is szembetűnő a külföldi tőke túlsúlya a magyar bankrendszerben. Csehországban, Lengyelországban a pénzintézetek több mint harminc százaléka hazai kézben van. Szlovéniában 35, Ausztriában pedig mindössze tíz százalék a külföldiek aránya. Hazánkat egyedül Szlovákia közelíti meg ezen a téren, igaz északi szomszédunknál így is öt százalékkal magasabb a hazai banki tőke súlya, mint nálunk.
Az IMF tanulmányának készítői a külföldiek aránya és a piaci tendenciák alakulása között több összefüggést is találtak. Megállapították például, hogy azokban az országokban, ahol döntően nemzetközi pénzintézetek működnek, az előző két évtizedben gyorsabban bővült a hitelezés, mint azokban az országokban, ahol a bankrendszer nagyrészt belföldi tulajdonban van.
Ez egész Közép-Európában unikálisnak számít majd
A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen – mondta el Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való júliusi tárgyalásán, a választási szövetségesekkel zajló konzultációsorozat második állomásán Budapesten. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormány terveivel kapcsolatban Boros Imre közgazdász megjegyezte, hogy az ötvenszázalékos arány elérése nem könnyű feladat, de valamikor el kell kezdeni. A szakember szerint erre többféle megoldás is létezhet, igaz egyik sem könnyen kivitelezhető. Egy új pénzintézet bevezetése Boros szerint a magas tőkekövetelmények miatt mostanság nemigen jöhet szóba, inkább a már bejáratott bankok közül kellene megvásárolnia néhányat az államnak.
Igaz, ez esetben fennáll a veszélye, hogy csak a nem túl eredményes társaságok jöhetnek szóba, hiszen egy jól menő banktól nem válna meg a tulajdonosa. A kormány egyébként nem is titkolja bankvásárlási szándékát, és a Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Nemzet információi szerint már meg is egyezett a német DZ Bankkal a Takarékbank 38,5 százalékos tulajdonrészének a megvásárlásáról.
