A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa emlékeztetett arra, hogy korábbi előrejelzését korrigálva a bizottság az idén –1,2 százalékos, 2013-ban pedig 0,3 százalékos GDP-változást vár, és ez az adat 2014-ben egy kicsit biztatóbban (1,3 százalék) alakulhat.
A bizottság szerint a gazdaság belső motorja, a fogyasztás, illetve a beruházás közül egyik sem indul be jövőre, így továbbra is az export az egyetlen húzóerő – közölte az elemző. Hozzátette, ennek lendülete az idén nagyon lanyha, 2013-2014-ben azonban némileg kedvezőbb lehet a helyzet. A munkanélküliségi ráta a bizottság meglátása szerint nem nő.
Az államháztartás stabilitására összpontosítanak
Hangsúlyozta, a bizottság a gazdasági problémák mellett alapvetően az államháztartás stabilitására összpontosít. Ezt sem ítéli meg túl biztatóan: bár elismeri, hogy idén és jövőre is 3 százalék alatt marad a hiány, rossz hír, hogy számításai szerint 2014-re 3,5 százalékra emelkedhet – mutatott rá.
Három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány az Európai Bizottság szerdai közlése szerint, ami azt jelenti, hogy hazánk kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Az EB-bejelentés az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.
Kiemelte, bár a bizottság igyekszik elfogulatlanul elemezni, az anyagból inkább a kétkedés és a kritika olvasható ki, semmint a biztatás. Az uniós végrehajtó testület csak részben ismeri el a magyar kormány erőfeszítéseit – például kedvezően látja az önkormányzatok helyzetének rendezését, eladósodásuk megakadályozását és a gazdaság kifehérítésére tett lépéseket –, de inkább a kockázatokat hangsúlyozza, így egyebek között az adóbeszedési bizonytalanságokat, az alacsony növekedést. Az alkalmazott eszközöket is inkább kritizálja, mint üdvözli a bizottság – fűzte hozzá.
Jobb üzenet lett volna
Kitért arra is, hogy az államadósság csökkenését elismeri a bizottság, de hangsúlyozza, hogy az elsősorban az árfolyamhatásnak tudható be. Vida Krisztina úgy látja, noha érthető az óvatos megközelítés egy olyan országgal szemben, amely 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, egy kicsit biztatóbb hangvétel az eddigi erőfeszítéseket illetően a piacoknak is jobb üzenetet küldött volna.
A legfőbb tanulság a döntéshozóknak az, hogy érdemes jóval konzervatívabb növekedési ütemekkel tervezni, és az egyszeri, átmeneti bevételi tételek felől az állandó, kiszámíthatóbb források kialakítására kell törekedni, fenntartható kiadásokkal. Úgy tűnik, ez nyugtatná meg igazán a bizottságot – vélekedett Vida Krisztina.
