Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi három kamatdöntő ülésén.
Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-étől november 30-áig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.
Mozdulatlan a forint
Nem reagált az árfolyam a jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntésére. A kamatcsökkentés bejelentése előtt 280,00 forinton jegyezték az eurót, öt perccel a bejelentést követően pedig 279,95 forinton. Kora reggel és délelőtt a közös valutát még 280,91 forinton jegyezték, szemben a hétfő délután és este jellemző 281,80 körüli jegyzésekkel. A 280 forint körüli eurójegyzés megfelel a Standard & Poor’s hitelminősítő által pénteken a magyar szuverén adósságra adott leminősítés előtti szintnek.
A frank árfolyama a bejelentés előtti 232,60 forintról 232,50-re, a dolláré 216,05-ről 216,00 forintra, a jené 2,6302-ről 2,6296 forintra csökkent. A frank jegyzése hétfőn este 234,20, a dolláré 217,30, a jené pedig 2,6475 forint volt.
Folytatódhatnak a kamatvágások
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint gyakorlatilag mindenki várakozásának megfelel a 25 bázispontos csökkentés. „A Monetáris Tanács feltehetően addig kész vágni a kamatokat, amíg a forint árfolyama kellően stabil, és amíg a hozamgörbe rövid vége hajlandó lekövetni, beárazni az alapkamat egyre csökkenő szintjét” – közölte a döntésre reagálva.
A forint árfolyama kapcsán megjegyezte: „A többletet mutató folyó fizetési mérlegen felül elsősorban a feltörekvő kötvénypiacokra beáramló tőke tartja stabilan az árfolyamot még úgy is, hogy az ország hitelbesorolása folyamatosan romlik. Egyelőre nem látjuk okát, hogy ez a tőkeáramlás megforduljon, így várhatóan decemberben, illetve a jövő év első hónapjaiban is folytatódhat a honi kamatvágások sorozata.”
Már az új jegybankelnökre figyelnek
Londoni elemzői vélemény szerint a keddi újabb MNB-kamatcsökkentés teljesen megfelelt az előzetes várakozásoknak, a piacot most már inkább az kezdi érdekelni, hogy ki lesz a jövő tavasszal távozó Simor András jegybankelnök utódja. A bejelentés utáni kommentárjában Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza úgy vélekedett: mivel a magyar gazdaság teljesítménye változatlanul gyenge, a forint pedig „viszonylag erős és stabil”, további kamatcsökkentések várhatók.
Szerinte a folytatódó enyhítés mellett szól az is, hogy a monetáris tanácsi tagok többsége „nem tekinti prioritásnak” az inflációs aggályokat a célszintet jóval meghaladó éves inflációs ütemek ellenére sem, és a bőséges likviditással jellemzett globális finanszírozási környezetben a piaci kockázatok is enyhülni látszanak. A fő kérdés most már inkább az, hogy ki váltja jövőre Simort az MNB élén, mert egy „nem konvencionális jelölt idegessé tehetné a piaci szereplőket, akik ortodox utódot akarnak látni” – vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.
Ha a piac is szeretné az elnököt
Korábban az MNO beszámolt róla, hogy az MNB alapkamata öt százalék alá is süllyedhet, ha olyan új elnök kerül majd a szervezet élére, akit a piac kedvezően fogad. Ha a piacot „nagyon pozitív meglepetés” éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy a jegybank 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5–5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának külső tagja a Bloomberg üzleti hírportálnak adott interjúban.
Az MNB további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a gazdaságot – nyilatkozta korábban a Monetáris Tanács két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban.
Simor nem csökkentett volna
A tanács négy külső tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület október 30-ai kamatdöntő ülésén – derült ki az ülés november 14-én nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből. Az alapkamat 6,50 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke, Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, a 6,25 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György. A monetáris tanács október 30-án már az egymást követő harmadik alkalommal csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot, amely 2011. december 21. után még 7 százalékon állt.
