Az MT-tagok véleménye szöges ellentétben áll Simor András jegybankelnök nézetével, aki szerint a kamatcsökkentések nem segítik a gazdasági növekedést, mivel a forint árfolyamának ebből következő gyengülése a lakosság fizetőképességét gyengíti. A 6,25 százalékos jegybanki alapkamat a legmagasabb az Európai Unióban az augusztus és október között végrehajtott három csökkentés ellenére is.
„A monetáris lazítás nem ördögtől való dolog. Nem látunk semmiféle másodlagos inflációs hatást” – mondta a Dow Jones hírügynökségnek Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács tagja. „Óvatos monetáris enyhítő ciklusban vagyunk, de ha meg kell változtatnunk a gazdasági fejleményekről alkotott véleményünket, ha ezt megkövetelő adatok látnak napvilágot, akkor meg fogjuk változtatni” – mondta. Gerhardt Ferenc hangsúlyozta, hogy a jegybank „óvatos, prudens és kiszámítható” kamatpolitikát folytat.
Ezt ellenzi a jegybank
A jegybank ellenzi nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazását, például államkötvények vásárlását, ami kisiklathatná az inflációs célt követő politikáját. „A kamatláb a monetáris politika első és legfontosabb eszköze. Mennyiségi monetáris enyhítő eszközök alkalmazása elképzelhetetlen” – mondta Gerhardt. „A monetáris tanács a kamatláb változtatásán kívül nem foglalkozik más monetáris politikai eszköz alkalmazásának gondolatával” – tette hozzá Bártfai-Mager, reflektálva a kormány néhány tagjának arra a felvetésére, hogy a jegybanknak államkötvény-vásárlásokkal, vagyis mennyiségi monetáris enyhítéssel kellene támogatnia a gazdasági növekedést.
„Ne felejtsük el, hogy az MNB inflációs célt követő jegybank. Meg vagyok győződve róla, hogy a jelenlegi helyzetben, a recesszió közepette és az alacsony kereslet dezinflációs hatása mellett a monetáris enyhítéssel együtt is tartani lehet a 3 százalékos inflációs célt” – mondta Bártfai-Mager. A forint stabilan tartja árfolyamát a kamatcsökkentési ciklus kezdete óta – mutatott rá.
„A jegybanknak nincs kitűzött árfolyamcélja. Nem az árfolyam maga számít, hanem az, hogy stabil legyen, ne volatilis” – hangsúlyozta. A szeptemberi éves inflációs ráta 6,6 százalék volt, a legmagasabb 2008 júliusa óta. A második negyedévben a magyar GDP recessziót jelezve 1,3 százalékkal csökkent és az előrejelzések szerint tovább csökken.
4,5-5 százalék az elméleti szint
Gerhardt szerint az „egyensúlyi” alapkamat, vagyis az az elméleti kamatszint, amelyik még inflációs veszély nélkül gazdasági növekedést generál, jelenleg 4,5-5,0 százalékra becsülhető, de ez is folyamatosan változik. „A gazdasági helyzet és a külső körülmények változása függvényében azonban néhány hónap múlva ez akár teljesen más szám is lehet” – mondta.
Gerhardt hangsúlyozta, hogy a „héják” és a „galambok” eltérő nézetei ellenére nincs szakadás a monetáris tanácsban. Elmondta, hogy az utóbbi kamatcsökkentésekkor a három beltag kamattartásra, és nem kamatemelésre voksolt, ami arra utal, hogy helyes lépésnek tartották az előző kamatdöntést – mutatott rá.
IMF-megállapodás: 7:0
Bártfai-Mager elmondta, hogy a monetáris tanács szoros figyelemmel követi a maginfláció alakulását annak megítélése érdekében, hogy az élelmiszer- és olajárak emelkedése átgyűrűzik-e más javak és szolgáltatások árába. Amennyiben igen, a testület annak megfelelően módosítja politikáját. A tanács ugyanígy figyelemmel kíséri az inflációs várakozások alakulását is – mondta. A tanácsnak figyelemmel kell kísérnie a befektetői országkockázat megítélését is.
„A tartós és fenntartható költségvetési hiány is hozzá tud járulni a gazdasági stabilitáshoz. A külföldi befektetők már kezdik értékelni a kormány erőfeszítéseit a költségvetési deficit 3 százalék alatt tartására és az államadósság csökkentésére” – mondta Bártfai-Mager. Az EU/IMF-megállapodás megkötése javítaná az ország gazdasági kilátásait és erősítené a forint árfolyamát – mutatott rá Bártfai-Mager. „A monetáris tanács 2011 novembere óta 7:0 szavazati aránnyal támogatja az EU/IMF-megállapodást” – erősítette meg Gerhardt a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban.
