Az Európai Bizottság becslése szerint hazánkban 24 százalék az árnyékgazdaság mérete, vagyis lényegesen nagyobb a 16 százalékos uniós átlagnál. Az árnyékgazdaság felszámolásának és a foglalkoztatás bővülésének legfőbb akadálya a magas adóteher, ezen belül is elsősorban a bérre rakódó terhek mértéke. 2010-ig a gazdaságpolitika kizárólag a külföldi befektetőkben látta a reményt a foglalkoztatás bővítésére.
A külföldi vállalkozások szerepe továbbra is fontos, de a 2013. január 1-jével bevezetett két új adónem a sokáig hanyagolt hazai mikro- és kisvállalati kör számára kínál a korábbinál sokkal kedvezőbb foglalkoztatást és beruházást ösztönző feltételeket. A Századvég Gazdaságkutató számításai szerint az érintett kör 60-70 százalékának alakulhat kedvezőbben az adóterhelése a kivára és a katára történő áttéréssel.
A cég álláspontja szerint ahhoz, hogy a kivára jogosult adózók nagyobb hányada válassza ezt az adónemet, az áttérés részletszabályainak kifésülésére van szükség. A Századvég úgy véli, hogy folytatni kell a kommunikációt, valamint a jogesetek kidolgozását az átállással kapcsolatban.
A kiva év közben is választható lesz, és bővül a kedvezményezett foglalkoztatottak köre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a saját kisvállalatiadó-kalkulátorát, valamint összegyűjtötte a kisvállalati adóval kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket. A kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások száma 2014-ben elérheti az 500 ezret.
„Célravezetőnek tartjuk az általunk kivára jogosultnak minősített ágazatok tipikus vállalataira egy-egy vagy akár több példát felvonultatni. Az érintett vállalkozások így közvetlenül a jogalkotótól tájékozódhatnának a kiva előnyeiről. Javasoljuk az átállás határidejének meghosszabbítását. Szükségesnek és kiemelten fontosnak tartjuk a könyvelők megnyerését, akár anyagi ösztönzők révén” – közölte a gazdaságkutató.
A Századvég szerint a kata önmagában sikertörténetnek számít, s a jelenleg érvényben lévő szabályok változatlansága mellett is beválthatja a hozzá fűzött reményeket.
Minden olyan kisvállalkozás (társasági formától függetlenül, kivéve az nyrt.-t), amely maximum 25 főt foglalkoztat, és árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, jogosult a kivára való áttérésre. A hazai kis- és középvállalkozások 80 százaléka ebbe a körbe tartozik. A kiva kifejezetten a bővülni kívánó cégeknek lett kitalálva, azoknak, akik beruházni szeretnének, és a foglalkoztatotti létszámot szeretnék emelni, valamint a nyereségüket szinte teljes egészében visszaforgatják a cég növekedésébe.
A kiva mellett 2013-ban bevezetett másik új adónem a kisadózók tételes adója, azaz a kata, melyet az egyéni vállalkozók, evások, egyéni cégek és kifejezetten csak magánszemély taggal rendelkező bt.-k, kkt.-k választhatnak.
