Várhatóan tovább nőtt februárban az MNB devizatartaléka, így a januári 34,4 milliárd euró az elmúlt hónapban 35,5-36 milliárd euróra emelkedhetett. Ez elsősorban a sikeres dollárkötvény-kibocsátásnak köszönhető, amely euróban számolva 2,5 milliárdot tett ki, miközben az Európai Uniótól származó transzferek tovább növelhették a hazai tartalékot.
Az állam devizamegtakarítását egymilliárd euróval csökkentette a februárban lejárt és kifizetett kötvény összege, pontos adatokat azonban csak a napokban közöl az MNB. Eközben a jegybankelnökváltás kapcsán felerősödtek a viták a devizatartalék lehetséges felhasználásáról.
– Nagyon óvatosnak kell lennie a jegybanknak, ugyanis először azt kell tisztázni, hogy mire van szüksége a magyar gazdaságnak, és milyen lehetőségei vannak az MNB-nek a hazai növekedés vagy éppen a hitelezés felpörgetésére – mondta a Magyar Nemzetnek Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint elképzelhető, hogy a jegybank a piacinál olcsóbb refinanszírozási programot hirdet meg a kereskedelmi pénzintézeteknek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt mondta: jelenleg mérsékelten magas a jegybank devizatartaléka. Szerinte korlátozottak az MNB lehetőségei a hazai gazdaság felpörgetésére, azonban a lejáró devizakötvények finanszírozására alkalmas lehet a tartalék. – A nemzetközi piacokon pénzbőség van, a hazai kincstárjegy- és államkötvény-aukciókon sem ritka a háromszoros túljegyzés. Éppen ezért nem feltétlenül kell a közeljövőben a tartalékokhoz nyúlni – hangsúlyozta Suppan.
Olvassa tovább a cikket a Magyar Nemzet szerdai számában!
