Töröcskei elmondta: „lesz még devizakibocsátás, de a piaci körülmények határozzák majd meg a devizanemét”. Egy esetleges orosz adósságvásárlást firtató kérdésre Töröcskei úgy fogalmazott: nincs ok az oroszokról spekulálni, mivel nincs olyan megállapodás, ami előrehaladott állapotban lenne. „Oroszország csak egy piac a sok közül, ahol legfeljebb 200 millió dollár összegű kibocsátás jöhet szóba” – tette hozzá.
Magyarország „figyelemre méltó” sikerű devizakötvény-kibocsátással tért vissza a nemzetközi tőkepiacra, mivel egy ilyen kibocsátás még alig egy évvel ezelőtt is lehetetlennek tűnt. A tranzakciónak ugyanakkor megvannak a potenciális kockázatai is, például növelheti az adósságszolgálati költségeket – vélekedtek korábbi elemzéseikben londoni pénzügyi szakértők.
Hazánk korábban 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt öt- és tízéves lejárattal. A dollárkötvény-kibocsátás egyébként szakértők szerint egyértelmű jele annak, hogy a kormány nem vár tovább a Nemzetközi Valutaalapra és a szervezettel való megállapodás nélkül lép ki a deviza-állampapírpiacra.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által decemberben közzétett, ez évre vonatkozó kibocsátási terv szerint az idén 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, amelyet 4-4,5 milliárd eurós devizakibocsátással, illetve a lakossági eurókötvény (Pemák) 400 millió eurós és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől kapott további 400 millió eurós forrásbevonással kíván finanszírozni.
Az ÁKK január közepén jelezte, hogy új sorozatot indít a Pemákból, mivel az értékesítés már elérte az egymilliárd eurót. Az adósságkezelő akkor hangsúlyozta, hogy a Pemák kibocsátása és sikeres értékesítése nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon történő megjelenést. A szervezet jelezte, a tőkepiaci kibocsátások időzítését és devizanemét a piaci helyzet alapján határozza meg.
