A hírügynökségi újságírók a terminálokon keresztül megtudhatták, hogy a mintegy 315 ezer előfizető – főként bankárok, brókerek – közül bárki mikor lépett be a rendszerbe, milyen témák iránt érdeklődtek – vezető üzleti hírek, vagy inkább részvény- és kötvénypiaci információk iránt –, milyen gyakran küldtek üzeneteket, vagy chateltek az interneten. Meg nem erősített hírek szerint az újságírók megfigyelhették Ben Bernanke Fed-elnök, illetve Timothy Geithner korábbi pénzügyminiszter terminálhasználati szokásait is.
A Bloomberg vezérigazgatója az üggyel kapcsolatban elmondta: elismerik a hibát, és már a múlt hónapban lépéseket tettek azért, hogy az újságírók ne juthassanak bizalmas információkhoz ügyfeleikről, és létrehoztak egy a kliensek adatainak védelmét szavatoló pozíciót is a cégnél.
Az ügyet a Goldman Sachs robbantotta ki a múlt hónapban azt követően, hogy a Bloomberg újságírója arra hivatkozva érdeklődött a bank egyik munkatársának foglalkoztatási helyzetéről, hogy az már régen nem lépett be a rendszerbe.
A Bloomberget Magyarországon is kritika érte, mert néhány perccel a jegybank április 23-ai kamatdöntése előtt közzétett téves gyorshírével tiltott piacbefolyásolást valósított meg, ezért a forint – átmenetileg – hatalmasat zuhant. Később a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szolgáltatót tízmillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Az MNB az eset kapcsán szorgalmazta, hogy a hírügynökség tegye meg a megfelelő lépéseket, hogy a jövőben ne történhessen hasonló jellegű félretájékoztatás. A helytelen adatok megjelenését követő heves pénzpiaci mozgásokat a későbbiekben ki kell vizsgálni – tették hozzá a jegybanknál.
Nem ez volt az első botrányos közlése hazánkkal kapcsolatban a Bloombergnek. A kormányváltást követően 2010-ben a hírügynökség olyan tudósítást közölt, amelyből a piaci szereplők arra következtettek, hogy Magyarország újabb hitelt készül felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), holott akkor erről még szó sem volt.
