Arra a kérdésre, hogy honnan szereznek tőkét e vállalatok, Szijjártó Péter azt mondta: az Eximbank azt a feladatot kapta, hogy az eddigieknél jóval aktívabb, bátrabb exportfinanszírozási politikát folytasson. A kereskedőházi rendszer is fontos része a támogatásnak: Bakuban és Moszkvában már működik kereskedőház, idén pedig Rijádban, Asztanában, Abu-Dzabiban és Pekingben is nyílik, és már tárgyalnak a dél-amerikai és afrikai nyitásokról. A harmadik eszköz a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), ahol a nemzetközi tevékenységet ösztönző irányzatra több mint 700 millió forint áll rendelkezésre – fejtette ki az államtitkár.
Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, ehhez képest a magyar exportteljesítményből 20 százalékkal, egyötöddel részesülnek, ezen belül a magyar kkv-k csak 12 százalékkal – húzta alá Szijjártó Péter.
Mint Szijjártó korábban elmondta, a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit, a Nyugat-Balkánon pedig tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.
A kabinet felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal közölte: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak országos, hanem regionális hatású tervekről is szó van.
Április 18-án a Budapestet elkerülő V0-s tehervasúti gyűrű kiépítésének finanszírozásáról és kivitelezéséről tárgyalt Szijjártó Péter, a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos Pekingben.
