Az idei évtől várja a kormány a növekedési fordulatot, ennek eléréséhez pedig arra van szükség, hogy a keleti nyitás stratégiája sikeres legyen. A stratégia célja, hogy elősegítsék a magyar kis- és középvállalkozások érvényesülését a külpiacokon – mondta Szijjártó Péter a M1 Az Este című műsorában. Kiemelte: a Távol-Kelet, Kína, a kaukázusi térség, az arab világ, Nyugat-Balkán, az afrikai és a dél-amerikai térség a legfontosabb külpiacok.
Mint mondta, a kilencvenes években több nagykövetséget is felszámolt Magyarország: Dél-Amerikában például 12 nagykövetség helyett jelenleg mindössze 4, Afrikában, a szubszaharai térségben összesen egyetlen nagykövetség működik. A kormánynak nagy szerepe van a nigériai nagykövetség újranyitásában is – emelte ki, hozzátéve, hogy ez azért indokolt, mert onnan ezres nagyságrendben érkeznek diákok Európába tanulni. Szijjártó Péter elmondta, a chilei nagykövetséget is újranyitják.
Nem vitatható, hogy a dél-amerikai térség lesz az egyik legerősebb térség a válság után, hiszen Brazília, Argentína és Chile nagymértékben fejlődik – fogalmazott a külgazdasági államtitkár, kiemelve, hogy kutatásfejlesztési, innovatív, hozzáértést követelő ágazatokban keresettek leginkább a magyarok a dél-amerikai térségben.
A kormány célkitűzése, hogy az Európai Unión kívüli térség 5 éven belül a magyar gazdaság exportteljesítményéből legalább egyharmaddal rendelkezzen. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jelentése és az eurozóna jelenlegi helyzete is azt mutatja, hogy a magyar exportőrök számára nem lesz lehetőség Európában a növekedésre, tehát azokon a piacokon kell keresni növekvő lehetőségeket, amelyek ugrásszerűen fejlődnek – mondta.
Az arab országokban elsősorban a magyar vízgazdálkodási tudást és vállalatokat keresik, valamint azok kivitelezési lehetőségeit. Nagy a kereslet a magyar mezőgazdaság, a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek iránt, valamint a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos és innovatív tevékenységet folytató cégek, az élettudományok, a megújuló energiák, az egészségügy területén is, a Kaukázusban pedig gépipari termékek iránt van igény. Vietnamban magyar cég építi fel a magyar népesség-nyilvántartási rendszert, az egészségügyi rendszerben is lesz szerepünk, és 12 magyar vágóhídról is lehet majd sertést exportálni, valamint Kínával is tárgyal a kormány egy finanszírozási együttműködésről – mondta el Szijjártó.
Arra a kérdésre, hogy honnan szereznek tőkét e vállalatok, Szijjártó Péter azt mondta: az Eximbank azt a feladatot kapta, hogy az eddigieknél jóval aktívabb, bátrabb exportfinanszírozási politikát folytasson. A kereskedőházi rendszer is fontos része a támogatásnak: Bakuban és Moszkvában már működik kereskedőház, idén pedig Rijádban, Asztanában, Abu-Dzabiban és Pekingben is nyílik, és már tárgyalnak a dél-amerikai és afrikai nyitásokról. A harmadik eszköz a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), ahol a nemzetközi tevékenységet ösztönző irányzatra több mint 700 millió forint áll rendelkezésre – fejtette ki az államtitkár.
Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, ehhez képest a magyar exportteljesítményből 20 százalékkal, egyötöddel részesülnek, ezen belül a magyar kkv-k csak 12 százalékkal – húzta alá Szijjártó Péter.
Mint Szijjártó korábban elmondta, a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit, a Nyugat-Balkánon pedig tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.
A kabinet felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal közölte: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak országos, hanem regionális hatású tervekről is szó van.
Április 18-án a Budapestet elkerülő V0-s tehervasúti gyűrű kiépítésének finanszírozásáról és kivitelezéséről tárgyalt Szijjártó Péter, a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos Pekingben.
