Kiemelte, hogy egy kedvező döntés – amellett, hogy politikai és diplomáciai siker lenne – számos előnnyel járna Magyarország számára: megváltoztatná a befektetői klímát, és megnyitná az utat a magánszektor költekezése előtt, mivel realizálódhatna az eddig elhalasztott fogyasztás és számos beruházás. Orbán Gábor szerint Magyarország az igazodás nagy részét befejezte, és át tud állni egy növekedési pályára.
Baráth Etele, aki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőjeként vett részt a tanácskozáson, kifejtette: nagyon fontos, hogy az NGTT megszólaljon a túlzottdeficit-eljárás ügyében, mivel kemény gazdasági következményekkel, a lakosság számára is nagy áldozatokkal járt a hiánycél teljesítése.
Az állásfoglalásban az NGTT kifejti: helytelennek tekintené, ha az Európai Bizottság értékelési folyamatában kettős mércét alkalmazna. Az NGTT rámutat, hogy elsősorban a kormányzati intézkedések hatására folyamatosan javulnak a Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati mérőszámok, így például az államadóság-kockázati mutató. A tanács fontos jelzésnek tekinti, hogy bár 2012 márciusában az Európai Tanács végrehajtási határozatában a Magyarország részére a Kohéziós Alapból tett kötelezettségvállalások 50 százalékát felfüggesztette, ezt a határozatot azonban 2012 júniusában a Magyarország által megtett intézkedések értékelése alapján hatályon kívül helyezték.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) támogatja, hogy a kormány indokolt esetben további intézkedéseket tegyen a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében és szükségesnek tartja a maastrichti kritériumok felülvizsgálatának kezdeményezését, mert valószínűsíthető, hogy a deficitkorlát felemelése a GDP növekedésében is hasonló többletet eredményezhetne változatlan kamatszintet és inflációs rátát feltételezve.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!