Domokos László azon a tájékoztatón elemezte a pénzügyi kultúra helyzetét, amelyen bemutatták az ÁSZ, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról című kutatása eredményeit.
Ellenőrzési tevékenységén túl a számvevőszék társadalmi felelősségvállalásán keresztül is hozzá kíván járulni Magyarország gazdasági és társadalmi jólétének fejlődéséhez, ezért kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi kultúra magyarországi terjesztését és fejlesztését – közölte az ÁSZ elnöke.
Domokos László kiemelte: a pénzügyi kultúra fejlesztése, a megalapozott pénzügyi döntések nem csupán az egyének és a családok, de az egész magyar társadalom boldogulását is előmozdítják. Ha a polgárok felelős pénzügyi döntéseket hoznak, az biztos alapot jelent Magyarország egészének pénzügyi stabilitásához. Fontos, hogy az állampolgárok ismerjék reális lehetőségeiket, illetve a pénzügyi kockázatokat is – hangoztatta az ÁSZ elnöke. Rámutatott: a pénzügyi kultúra széles körű javítása nélkül nem lehet hosszú távon rend a magyar közpénzügyekben.
Vass László, a BKF rektora azt emelte ki, hogy a főiskolán oktatott minden tárgynál lehetőség szerint be kell mutatni azok pénzügyi hátterét is.
Huzdik Katalin, a BKF és Béres Dániel, az ÁSZ kutatója elmondta: a több mint kétezer hallgató bevonásával lezajlott kérdőíves felmérés eredményei szerint a középiskolai pénzügyi képzésben részesültek pénzügyi kultúrája nem fejlettebb azokénál, akik ilyen képzésben nem részesültek.
A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a hallgatóknak élethelyzetüknek és célrendszerüknek megfelelő a pénzügyi műveltségük, ám nincs lehetőségük hosszú távú céljaik pénzügyi megalapozására. Kiderült, hogy a fiatalok jelentős részének a saját tudásáról alkotott képe, illetve a valós tudása eltér egymástól, ugyanakkor túlnyomó többségük a kockázatok kerülésére törekszik a pénzügyek területén.
A kutatás fókuszában a felsőoktatásban tanuló 18–25 éves korosztály állt, azért esett rájuk a választás, mert így komplex kép kapható a magyar fiatalok pénzügyi szocializációjáról. A 79 kérdésből álló kérdőív segítségével a kutatás két és fél hónapon át tartott, az adatfelvétel során összesen 2070 értékelésre alkalmas kérdőív született.
A kérdőívek feldolgozásához, a pénzügyi kultúra szintjének meghatározásához ezért létrehoztak három új mutatót. A Pénzügyi Tájékozottsági Mutató (PTM) a kalkulációs készséggel kiegészített tárgyi tudást mutatja meg, az Énkép Index (ÉI) pedig a hallgatók valós és vélt tudása közötti különbség nagyságát jelzi. A harmadik, Kockázatvállalási Mutató (KM) a fiatalok kockázatvállalási hajlandóságáról adott képet.
A kutatás rávilágított: a felsőoktatásban tanuló fiatalok valós és vélt pénzügyi tudása között lényeges különbség van. A vizsgált korosztály több mint fele (59 százalékuk) ugyan reálisan ítéli meg önmagát, azonban nagyarányú a saját tudásukat felül- (30 százalékuk), illetve alulértékelők (11 százalék) mértéke is. A nemek között nincsen szignifikáns különbség ebben a tekintetben.
A téves önértékelésből eredő kockázatokat némileg enyhíti, hogy a fiatalok közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia. A túlzott kockázatkerülés azonban a pénzügyi lehetőségek kihasználását akadályozhatja.
A hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid-, közép- és hosszútávú célokkal, ám a jövedelmi helyzetük, illetve a megtakarítási lehetőségeik csak kevesek számára teszi lehetővé, hogy a hosszútávú céloknak megfelelően cselekedjenek pénzügyi döntéseik során. A többség a rövidtávú megtakarítási formákat preferálja. A jövedelem és így a megtakarítás növekedésével párhuzamosan a megtakarítási forma is a komplexebb, hosszabb távra szóló pénzügyi termékek felé tolódik el – derült ki a kutatásból.
