A kutatás fókuszában a felsőoktatásban tanuló 18–25 éves korosztály állt, azért esett rájuk a választás, mert így komplex kép kapható a magyar fiatalok pénzügyi szocializációjáról. A 79 kérdésből álló kérdőív segítségével a kutatás két és fél hónapon át tartott, az adatfelvétel során összesen 2070 értékelésre alkalmas kérdőív született.
A kérdőívek feldolgozásához, a pénzügyi kultúra szintjének meghatározásához ezért létrehoztak három új mutatót. A Pénzügyi Tájékozottsági Mutató (PTM) a kalkulációs készséggel kiegészített tárgyi tudást mutatja meg, az Énkép Index (ÉI) pedig a hallgatók valós és vélt tudása közötti különbség nagyságát jelzi. A harmadik, Kockázatvállalási Mutató (KM) a fiatalok kockázatvállalási hajlandóságáról adott képet.
A kutatás rávilágított: a felsőoktatásban tanuló fiatalok valós és vélt pénzügyi tudása között lényeges különbség van. A vizsgált korosztály több mint fele (59 százalékuk) ugyan reálisan ítéli meg önmagát, azonban nagyarányú a saját tudásukat felül- (30 százalékuk), illetve alulértékelők (11 százalék) mértéke is. A nemek között nincsen szignifikáns különbség ebben a tekintetben.
A téves önértékelésből eredő kockázatokat némileg enyhíti, hogy a fiatalok közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia. A túlzott kockázatkerülés azonban a pénzügyi lehetőségek kihasználását akadályozhatja.
A hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid-, közép- és hosszútávú célokkal, ám a jövedelmi helyzetük, illetve a megtakarítási lehetőségeik csak kevesek számára teszi lehetővé, hogy a hosszútávú céloknak megfelelően cselekedjenek pénzügyi döntéseik során. A többség a rövidtávú megtakarítási formákat preferálja. A jövedelem és így a megtakarítás növekedésével párhuzamosan a megtakarítási forma is a komplexebb, hosszabb távra szóló pénzügyi termékek felé tolódik el – derült ki a kutatásból.
