Elképesztő teljesítmény: a térségben mindenkit lenyomtunk

Soha nem látott szintre emelkedett a hazai GDP-n belül 2012-ben a kutatás-fejlesztésre fordított összegek aránya.

Nagyon jó híreket közölt a Központi Statisztikai Hivatal a hazai kutatás-fejlesztési ágazat 2012-es évéről, mivel eddig nem látott mértékben 363,7 milliárd forintot fordítottak nemzetgazdasági szinten erre a tevékenységre. Ez a GDP 1,29 százalékát tette ki, 2011-hez képest a növekedés folyó áron számítva 8,1 százalék volt. A javulást a versenyszféra kutatási tevékenysége eredményezte: míg a k+f-ráfordítások a vállalkozási kutatóhelyeken az előző évit is meghaladóan, 13,6 százalékkal emelkedtek, addig az államháztartási szektorban 1,0, a felsőoktatási szektorban 1,4 százalékos csökkenés következett be.

A 2000-es években folyamatosan egy százalék alatti volt a GDP-ből a kutatás-fejlesztésre juttatott összegek aránya, míg 2012-ben sikerült elérni az 1,29 százalékot – minderről már Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt az MNO-nak. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években egy nagyon gyors növekedés figyelhető meg. Itt alapvetően az a félreértés, hogy sokan az állami ráfordítás arányát nézik, míg egy olyan rendszert kell kialakítani, amiben a vállalkozások fordítanak k+f-re, ami nekik az alapvető érdekük, ha versenyképesek akarnak maradni – hangsúlyozta az NGM államtitkára. A kutatás-fejlesztési politika alapvető elemei már a helyükön vannak, de van még tennivaló, főként az ipar közeli k+f területén vannak lehetőségek – mutatott rá az államtitkár.

Ennek kapcsán érdemes arra emlékeztetni, hogy a kormány június 13-án fogadta el az innovációs stratégiát, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra emelkedjen. A stratégia egyik célja az akadémiai, egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése, illetve az ipari, valamint az alkalmazott kutatás-fejlesztést jobban támogató intézményrendszer kialakítása. A stratégia egyeztetése során ötszáz szereplő észrevételeit vette figyelembe a kabinet.

Cséfalvay szerint tudatában kell lenni annak, hogy ha azt szeretnénk, hogy a termelő szektorba beérkező működőtőke tovább erősödjön, akkor arra az innovációban is rá kell erősíteni. Összességében, ha ezt az ütemet tudjuk tartani, és a 2014–2020 között elérhető 700 milliárd forintos uniós forrást okosan fel tudjuk használni, akkor elérhető az innovációs stratégiában vázolt 1,8 százalékos GDP-arányos k+f-ráfordítás – fejtette ki a politikus. Az innovációs stratégia megfogalmazza a fő irányokat, az eszközöket és a konkrét lépéseket is, amelyeket egyenként kell végigvinnünk – tette hozzá.

A KSH legfrissebb adataiból az is kiderült, hogy 3090 kutatóhelyen 2011-hez képest 2 százalékkal többen, 56,5 ezren foglalkoztak k+f-tevékenységgel, közülük 37 ezer fő kutatóként. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám 35,7 ezer fő volt. 2011-hez hasonlóan a számított létszám nagyobb ütemben nőtt (5,2 százalékkal), mint a tényleges. A kutatás-fejlesztési ráfordítások forrásaiban a legnagyobb részarányt változatlanul a vállalkozások tették ki, az állami költségvetés szerepe tovább csökkent. A külföldről származó források összege kiemelkedően, 23,7 százalékkal nőtt, ezzel részesedése is 2 százalékponttal emelkedett.

Az NGM államtitkára aláhúzta, hogy nagyon sok területen már kialakult a konkrét lépések mikéntje: a vállalatok és az egyetemi szféra együttműködése jól halad, a kockázati tőkebefektetések területén jelentős előrelépés látható, az induló start-upok számára is megvannak a segítségnyújtás eszközei. Cséfalvay szólt arról is, hogy megvan az államnak a szerepe a k+f területén, főként az egyetemi szféránál, de ahogy haladunk a piac felé, ez folyamatosan csökken, és nem is veheti át az állam ezekben a szegmensekben a szerepet a piactól.

A fő cél, hogy olyan ösztönzőrendszert kell kialakítani, hogy kutatás-fejlesztésre többet tudjanak fordítani a vállalkozások, amire a legjobb példa, hogy idén január elsejétől a PhD-s alkalmazottak után adókedvezmények járnak, de még ezen a területen is lehet újabb intézkedéseket hozni – hangsúlyozta az NGM államtitkára. Szlovákiában 0,65, míg Lengyelországban 1 százalék körül mozog a GDP-ből a k+f-ráfordítások aránya, így a 2012-es magyar számok mindenképpen nagyon jónak számítanak, de az összeurópai szinttől ez még mindig elmarad – zárta szavait Cséfalvay.