A nemzetgazdasági miniszter a szakdiplomatákból álló közönségnek elmondta: 2012-ben a kivitelnek csak 11 százalékát adták a kkv-k, jóllehet a foglalkoztatásban kétharmados súllyal bírnak. Állami és uniós támogatással, diplomáciai tevékenységgel kell ezeket a vállalkozásokat segíteni, hogy az exporton belül nagyobb súlyuk legyen – tette hozzá.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy a kivitel még a 3-5 évvel ezelőtti szerkezetet tükrözi. Az elmúlt években azonban olyan előkészítő munka zajlott, hogy a „nyugati tartás, keleti nyitás” stratégiának megfelelően változzon az export iránya. A külgazdasági stratégia legfontosabb célkitűzései között említette a politikus az export teljesítményének javítását, a kiviteli szerkezet kiegyensúlyozottabbá tételét, a kkv-k nemzetköziesedését, a külső egyensúly javítását, illetve a külföldi befektetések ösztönzését. Emlékeztetett: a kormány célkitűzése, hogy 2020-ig optimista forgatóköny szerint kétszeresére, szerényebb várakozások szerint másfélszeresére nőjön a magyar kivitel.
Varga Mihály előadásában kitért arra is, hogy szerinte 2013-nak a növekedés évének kell lennie. „Az első félévi adatok jelzik, hogy a konszolidáció két éve után reális esélyünk van arra, hogy idén a kissé pesszimista prognózisoknál nagyobb mértékű növekedés legyen” – fogalmazott. A 80 milliárd eurós magyarországi kivitel háromnegyede továbbra is az Európai Unióba kerül, ám pozitív tény, hogy az unió régi tagállamai közül egyre inkább az új tagállamok felé tevődik át a hangsúly – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a küldöttek legfontosabb feladatának a reális országkép bemutatását, a működőtőke-beáramlás segítését és a piacszerzést nevezte.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az értekezleten arra hívta fel a figyelmet, hogy a külpolitika a válság hatására átalakult: sokkal dinamikusabbá vált, és immár sokkal inkább a belpolitika része. A külpolitikai gondolkodás központjában sokkal inkább a gazdasági törekvéseknek, a gazdasági önérdek érvényesítésének kell állnia. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a bakui, asztanai és moszkvai kereskedőházak megnyitása után az év második felében Rijádban és Pekingben nyílik új kereskedőház. Szijjártó Péter elmondta: 2014-ben a Magreb országaiban, 2015-ben pedig a dél-amerikai térségben nyílhatnak ilyen intézmények.
Magyarországnak folytatnia kell a keleti nyitást és a szövetségek kötését a magyar export bővítésének segítésére a következő években is – jelentette ki Szijjártó Péter még júniusban egy konferencián. Az államtitkár kiemelte: ennek fontos része az is, hogy a kormány stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött, illetve köt a Magyarországon működő, nagy nemzetközi háttérrel rendelkező cégekkel, a keleti nyitást tekintve pedig olyan országokkal keresett szorosabb együttműködést, amelyek gazdasága a válság ellenére is képes volt növekedni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium május 31-én tudatta, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások a jövőben egyszerűbben, szélesebb költségvetési garanciadíj támogatás mellett juthatnak hitelezői forrásokhoz.
