Keleti nyitás: Szijjártó a folytatás fontosságát hangsúlyozta

Az eddigi eredmények mutatják, a kormány helyesen döntött, amikor a gazdasági növekedés előtt álló keleti országokkal fűzte szorosabbra az együttműködést – közölte az államtitkár.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a csütörtökön második alkalommal megrendezett budapesti Belvárosi Üzletember Fórumon kiemelte: Magyarországnak is be kellett neveznie abba a szövetségkötési versenybe, amelybe versenytársai már régen beneveztek.

Ennek egyik fontos része, hogy a kormány stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött Magyarországon működő, nagy nemzetközi háttérrel rendelkező cégekkel – immár 23-mal –, másrészt pedig a keleti nyitás jegyében olyan országokkal keresett szorosabb együttműködést, amelyek gazdasága a válság ellenére is növekedni tudott, és a következő években piacuk bővülésére lehet számítani.

Szijjártó kifejtette, hogy a 27 európai uniós tagállam teljes adóssága 11 000 milliárd euró, éves adósságszolgálata pedig 2000 milliárd euró, és napi szinten 1,2 milliárddal nő a tagállamok összes adóssága. Miközben az Európai Unió a világ GDP-jének 20 százalékát adja, jóléti és szociális kiadásként a GDP 50 százalékát osztja újra; ebből is látszik, hogy az EU gazdaságpolitikáján változtatni kell – vélekedett.

Az államtitkár a keleti nyitásról elmondta, hogy négy fő pillére van. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a távol-keleti térséggel, elsősorban Kínával, emellett a kaukázusi térséggel – például Grúziával, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal – is erősíteni kell az együttműködést, már csak azért is, mert utóbbi országok keresleti struktúrája nagyrészt fedi a magyar piaci kínálat szerkezetét, ezért a külkereskedelmi forgalom jelentősen bővíthető. A harmadik fontos célterület az arab világ: e tekintetben Magyarország kissé megkésett, ezért most több energiát összpontosít ide a kormány. A keleti nyitás negyedik fontos pillére a nyugat-balkáni térség. Ezeken kívül keresni kell az együttműködési lehetőségeket az afrikai és dél-amerikai országokkal is, amelyekben korábban szintén kissé leépült a magyar jelenlét.

Szijjártó Péter kiemelte, az utóbbi három évben bebizonyosodott, hogy az új gazdaságpolitikáról hozott döntések helyesek voltak: jelenleg 160 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, a fegyelmezett gazdaságpolitika sikerét pedig azon lehet lemérni, hogy Magyarország 2004 után kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Szólt arról is, hogy több befektetés érkezik Magyarországra: a külföldi közvetlen működőtőke-állomány (fdi) 2012 végén 78,5 milliárd euró volt, a GDP 80,3 százaléka. Ez a magyar arány a legmagasabb a négy visegrádi országot Romániával együtt vizsgálva – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy az egy főre eső fdi 8000 euró Magyarországon, az öt országot összevetve Csehország után a második legmagasabb.

Elmondta, jelenleg a cél a növekedési fordulat elérése, ebben a keleti nyitásnak azért van fontos szerepe, mert a növekedés egyik fő forrása az export növelése. A magyar kivitel 76 százaléka az EU-ba, 12 százaléka az EU-n kívüli európai országokba, szintén 12 százaléka pedig Európán kívülre irányul. A kormány célja az, hogy öt éven belül az export harmada az Európán kívüli országokba irányuljon.