A hibrid munkarend velünk marad – a flexibilis irodáké a jövő

A hibrid modell megszilárdult: a home office ugyan megmarad, de az iroda továbbra is alapvető szerepet játszik a vállalatok működésében, az irodapiac pedig ehhez a trendhez kezd alkalmazkodni. A flexibilis irodák aránya érezhetően megnövekedhet.

A korszerű épületekre nagyobb lesz a kereslet az irodapiacon Fotó: Világgazdaság

Az irodapiac az elmúlt években látványos változáson ment keresztül. A pandémia, a gazdasági bizonytalanság és a munkaerőpiaci nyomás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a klasszikus, évtizedes távra szóló bérleti konstrukciók mellett a rugalmasság fontos értékké vált – mondta el lapunk megkeresésére Kákosy Zsolt, MBA FRICS, az ICON property management igazgatója az átalakuló irodapiaci trendek kapcsán. Kifejtette, a flexibilis irodák ma már nem pusztán a startupok világában népszerűek: a nemzetközi nagyvállalatok is egyre inkább a rövid távú megoldásokat keresik. Budapesten jelenleg a teljes, csaknem ötmillió négyzetméteres irodaállomány alig két százaléka flexibilis, de szakértők szerint ez 2030-ra akár tíz százalékra is nőhet, vagyis 450–500 ezer négyzetméterre.

Az irodapiac már zajló átalakulásának jó oka van, mégpedig a munkaerőpiaci trendek változása, a hibrid munkarend állandósulása
Fotó: Kallus György

Az irodapiac már zajló átalakulásának jó oka van, mégpedig a munkaerőpiaci trendek változása. Kákosy Zsolt arról beszélt, egyértelműen afelé mutat a tendencia, hogy a vállalatok próbálják visszarendelni a dolgozókat az irodába – de nem a home office teljes megszüntetésével, hanem inkább heti két-három bent töltött nap kötelezővé tételével. Ez nemcsak nemzetközi trend, hanem a magyar piacon is jellemző, és várhatóan hosszú távon velünk marad. A munkaerőpiaci helyzet szintén azt erősíti, hogy jelenleg a munkavállalók alkuereje nagyobb, és ennek része a hibrid munkavégzés fenntartása, a munkavégzés körülményeinek javítása.

Az ICON által kezelt irodákat bérlő cégek közti felmérésből az derült ki, az irodák mindössze harmadában fordul elő, hogy egy átlagos munkanapon a dolgozók több mint háromnegyede bent van. A válaszadók csaknem fele pedig úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalók 25-75 százaléka van csak az irodában egy-egy napon. Ugyanakkor a cégek háromnegyede sem csökkenteni, sem növelni nem kívánja a home office napok számát, a hibrid modell viszont állandósulni látszik – hívta fel a figyelmet Kákosy Zsolt.

Ennek az irodapiacra nézve kettős hatása van, a cégek projektcsoportokra szabott, gyorsan alakítható tereket keresnek, amit a minőségi üzemeltetés, a korszerű gépészeti rendszerek és megfelelő irodai alaprajzok tudnak kiszolgálni. A másik a szerződések rugalmassága: egyre gyakoribbak a bővülési, csökkentési vagy kilépési opciók. Sőt, mivel a terek variálhatóságára is szükség van, a szerződéseket is ehhez kezdik igazítani.

A leggyakoribb ugyanakkor még mindig a hosszabbítás, hiszen amellett, hogy a költözés igencsak költséges egy adott cég számára, a munkavállalók lemorzsolódásának kockázatát is magában rejti.

Ezzel párhuzamosan a piac differenciálódik: az új épületek, a felújított, ESG-kompatibilis irodaházak vonzóbbak a hazai és a nemzetközi bérlők számára. A rugalmasság mellett az energiahatékonyság, az alacsony karbonlábnyom, az akadálymentesség és a fenntartható működés ma már elengedhetetlen kritériumok. 

A másik véglet pedig az elavult épületeké, a korszerűtlenebb irodák háttérbe szorulnak, míg a magas minőségű, rugalmas megoldásokat nyújtó épületek értéke és vonzereje nő. Ebbe az irányba mutat az is, hogy jelenleg a kihasználatlansági ráta emelkedik, ráadásul az elkészülőben lévő állami beruházások az irodapiac mintegy tíz százalékát érinthetik. És amíg a korszerű ingatlanokra lesz kereslet, a kevésbé korszerűek háttérbe szorulnak vagy funkciót válthatnak – zárta gondolatait Kákosy Zsolt.