A tanácskozást megnyitó beszédében a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hangsúlyozta: az oroszországi export 11 százalékkal, az import pedig 7 százalékkal nőtt, gyorsabban nő a kivitel, mint a behozatal. További pozitív folyamatnak nevezte, hogy az exporton belül a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel 22 százalékkal emelkedett, és az exportszerkezetben is kimutatható az átrendeződés ezeknek a termékeknek a javára.
A világpolitikában zajló átrendeződésnek még nem látszik a vége, de a válság utáni nemzetközi gazdasági életben Oroszország vezető szerepe biztosra vehető – mondta az államtitkár. Hozzátette: ez jó hír Magyarországnak, mivel Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az EU-n kívüli országok rangsorában pedig az első.
A két ország nemcsak a magas, tavaly mintegy 11,6 milliárd dollárt kitevő kereskedelmi forgalom miatt stratégiai partnere egymásnak, hanem azért is, mert Oroszországnak kulcsszerepe van a magyar energiabiztonságban, Magyarország pedig az orosz élelmiszerbiztonság szempontjából kezd kulcsszerepet játszani.
Kiemelte: a magyar exportszerkezet rendkívül egyoldalú, mivel a kivitel háromnegyede az EU-ba irányul, ezen a helyzeten változtatni kell. A magyar külgazdasági stratégia alapvetése az exportszerkezet kiegyensúlyozása, ebben a kormány Oroszországnak komoly szerepet szán. Emlékeztetett arra, hogy a két miniszterelnök januári megállapodása értelmében fokozatosan csökkentik a meglévő mintegy 5 milliárd dolláros magyar külkereskedelmi deficitet, az első hét hónap eredménye alapján már látszanak a pozitív jelek a magyar–orosz külkereskedelmi forgalom alakulásában. Az exportszerkezet módosulásáról közölte: az élelmiszeripar és a mezőgazdaság aránya 8-ról 10 százalékra nőtt.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a kormány több konkrét eszközzel segíti a magyar élelmiszerexport oroszországi bővítését. Az egyik az idén tavasszal a Quaestor Csoport által nyitott moszkvai magyar kereskedőház, amely a magyar cégek exportját segíti elő. Tárgyalásokat folytatnak a Quaestorral arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tulajdonrészt szerez a cégben – tette hozzá. Az egyik legnagyobb oroszországi kiskereskedelmi hálózattal pedig magyarországi logisztikai központ létesítéséről tárgyalnak, és ugyanez a cég jelentősen növelné magyarországi élelmiszeripari és mezőgazdasági beszerzéseit is. A kormánybiztos a megállapodás részleteiről a tárgyalások lezárultával ígért részletes tájékoztatást.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság legutóbbi ülésén megállapodtak az orosz mezőgazdasági miniszterrel arról, hogy a két tárca az export növelése érdekében közös akciótervet dolgoz ki, amelynek része közös vállalatok létesítése. A légiközlekedésben a Wizz Air napi rendszerességűre sűríti a szeptember óta üzemelő Budapest–Moszkva járatát, és tárgyalnak szentpétervári járat indításáról is. Az export-import kapcsolatok finanszírozása az Eximbank és a Szberbank stratégiai megállapodásával az eddiginél stabilabbá válik, és a két ország közötti roamingdíjak csökkentéséről is egyeztetések kezdődtek – sorolta.
Fontosnak nevezte, hogy a magyar cégek minél több oroszországi tenderen el tudjanak indulni, tárgyalnak például egy hazai cég részvételéről egy orosz gyermekkórház megépítésében. A kormány segíti a magyar vállalatokat a külpiaci tendereken indulásban a jogszabályok adta keretek között.
Az oktatási és kulturális kapcsolatok területéről szólva kiemelte, hogy a keleti nyitás ösztöndíjprogram keretében kétszázra nő a magyar egyetemeken tanuló orosz ösztöndíjas hallgatók száma. A transzszibériai árufuvarozási tanács novemberben Budapesten tartja a következő ülését, ezen a kormány az oroszországi vasúti vezetők figyelmét a magyar vasúti szállítás lehetőségeire hívja majd fel – ismertette Szijjártó Péter.
Több magyar–indiai megállapodást is kötött október 15-én az Újdelhiben tárgyaló Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára alapvető érdeknek tartja, hogy Magyarország szorosabbra fűzze együttműködését a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságával. Október 11-én dél-koreai cégek újabb magyarországi befektetéseiről, illetve a két ország közötti üzleti kapcsolatok bővítéséről egyeztetett Szijjártó Péter Szöulban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején emlékeztetett arra, hogy fontos külgazdasági cél a keleti nyitás megvalósítása, de ezzel párhuzamosan a „nyugati tartás” politikájának szem előtt tartása is.
Már kétség sem férhet hozzá, hogy növekedési trendforduló következett be a hazai gazdaságban – vélekedtek még nyáron az elemzők. A sokáig várt Mercedes-hatás áprilisban érkezett meg, a 13 százalékos exportnövekedés nagyban köszönhető a kecskeméti gyárnak.
