– Székesfehérvár azon megyei jogú városok egyike, ahol tényszerűen csak a 2010-es önkormányzati választáson történt váltás, azóta van a településnek polgári vezetése. A helyzetet bonyolítja, hogy már az előző ciklusban is állandóan változtak az erőviszonyok a közgyűlésben. Akkor most mióta vezetik a várost?
– A közgyűlés 2006-tól valóban balliberális többséggel működött tovább. A helyzet azonban a ciklus közepén megváltozott, a túloldalon szakadás történt, emiatt patthelyzet alakult ki. Sőt, 2008–2009 fordulójára az ellenzék szűk, egyfős többségbe került a közgyűlésben, miközben a város vezetése továbbra is a balliberálisok kezében volt. Ebben a helyzetben kellett úgy működtetni a várost, hogy ne váljon működésképtelenné, ami nem volt könnyű.
– Milyen állapotban volt a város 2010 őszén?
– Amikor 2008–2009 fordulóján többségbe kerültünk a közgyűlésben, már sok mindennel szembesültünk, egyúttal részt vállaltunk a felelősségből is. Még ellenzékből, de a város vezetésével közösen megállítottuk az önkormányzat eladósodását. A teljes adósságállomány már megközelítette a 18 milliárd forintot, ami megdöbbentő volt. A város ipara, a társaságok által befizetett iparűzési adók nagysága nem indokolta a durva eladósodást. A tetemes tartozás azért is érthetetlen volt, mert 2009 után, a válság közepette, jóval nehezebb gazdasági helyzetben sem volt szükség hitelfelvételre. Hiába csökkent a bevétel, az utolsó három évben nem nyúltunk a folyószámla-hitelkeretünkhöz, tavaly óta pedig már nincs is ilyen keretünk.
– Az önmagában kevés, hogy nem vettek fel hitelt, ha ez nem párosult a szükséges átalakításokkal, fejlesztésekkel.
– Bár erről leginkább a fehérvári embereket kellene megkérdezni, a magam részéről sikeresnek ítélem ezt a ciklust, mert annak ellenére, hogy a 2006–2008-as évekhez képest csökkent a bevétel, ez a fejlesztések ütemén nem látszik. Az állami támogatásoknak, a helyi és az európai uniós forrásoknak köszönhetően 2010 tavasza óta százmilliárd forintot meghaladó összeget fordítottunk fejlesztésekre. Köszönet ezért a közélet szereplőinek és a hivatal szakmai vezetőinek, ez az ő sikerük is.
– Mik voltak a célkitűzések a fejlesztéseknél?
– A legfontosabb, hogy meg akartuk erősíteni a város regionális szerepét. Ez sikerült, mert Székesfehérvár ma egyértelműen a térség központja, így a fejlesztések sem csak a várost, hanem az egész megyét érintik.
– S mit sikerült ebből a gyakorlatba átültetni?
– Nagyon sok olyan fejlesztés történt a városban, amit a balliberális elődeink sokszor megígértek, mégsem valósítottak meg vagy éppen leállítottak. Az egyik ilyen a rendkívül mostohán kezelt Szent György kórház volt, ahol 2009-ben félbehagyták a fejlesztéseket. Ezek a beruházások ebben a ciklusban már befejeződtek, vagy a kormányzati döntéseknek megfelelően folyamatban vannak. Sokszor megígérték az elkerülő út harmadik ütemének megépítését is, amit mi valósítunk meg, hamarosan kezdődnek a kivitelezési munkák. Közben a helyi cégekkel közös erőfeszítéseinknek köszönhetően a város mind a hét ipari parkja fejlődött. Megszépült Székesfehérvár főtere, és befejeződött a szennyvízberuházás, ami több mint kétezer lakóingatlant érintett. Ezzel a város teljesen közművesített lett.
– A városban élénk sportélet zajlik, elég csak a Videoton labdarúgó- vagy az Alba Volán jégkorongcsapatra gondolni. Sokak szerint azonban ez nem a város érdeme.
– Számunkra az volt a kérdés, hogy mit gondolunk egy város közösségteremtő képességéről. Mi folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel meg tudjuk szólítani az embereket, és amelyek segítségével közös célokat tudunk kijelölni. A sport és a kultúra két ilyen terület, a város közösségi életének részei, amelyek erősítik a lokálpatriotizmust. Mindenkinek fontos, hogy milyen eredményeket érnek el a sportolóink, és a sikerek sok problémán átsegítenek minket. A város éppen ezért komolyan támogatja a helyi sportéletet, nemcsak az élsportot, hanem a diák- és a szabadidősportot, valamint az utánpótlást is, amelyek szétválaszthatatlanok. A létesítményeket a város tartja fenn, a nyitott tornaterem akcióban pedig több ezer lakos ingyen használhatja délután és este a tornatermeket. Ehhez azonban kell a helyi gazdaság, mert az itteni cégektől származik az önkormányzat bevétele. Ami pedig a kultúrát illeti, számunkra kiemelkedően fontos volt a 2013-as Szent István-emlékév, ami a város történelmén keresztül erősítette a közösséget.
– Terveznek-e további beruházásokat a sport területén?
– Ha legalább tartani akarjuk a szintet, akkor mindenképpen szükség lesz további fejlesztésekre. Egyetlen jégpályánk van, ami kevés, ezért szükség van egy olyan pályára, amit a gyerekek tudnak használni. Emellett építenénk egy hatezres rendezvénycsarnokot, ami a jégkorong otthona lenne, de ahol kulturális programokat, konferenciákat is meg tudnánk tartani. A kosárlabdacsarnokot már felújítottuk, míg kormányzati segítséggel regionális atlétikai utánpótlásképző központot építünk. Tervezzük még, hogy felújítjuk a meglévő uszodánkat, és egy újra is szükség lenne.
– Profitálnak a sportsikerekből?
– A sportolóink hírét viszik a városnak, nemcsak itthon, hanem Európában, sőt a világon is. Csapatainknak óriási marketingereje van, annyi reklámot hoznak Székesfehérvárnak, amennyit saját erőből képtelenek lennénk megfizetni.
– Egy várost többek között az adóbevételek nagysága és a foglalkoztatási mutatók alakulása is minősít. Hogy áll e tekintetben Székesfehérvár?
– A város iparűzésiadó-bevétele éves szinten 10,5 milliárd forint, és Székesfehérváron csupán 2200 regisztrált álláskereső van. Utóbbi mutatóban a nyugat-európai városokkal is felvesszük a versenyt. Azért nálunk is vannak problémák, mert humán területen sokan nem tudnak elhelyezkedni, műszaki szakemberekből pedig komoly a hiány Székesfehérváron. Éppen ezért a jövőben erősítenünk kell a műszaki szakképzést és felsőoktatást. Ráadásul hiába jók a mutatóink, ha van egy ember, aki szeretne dolgozni, de nem tud: őt nem érdekli a statisztika.
– Helyzetükön tovább javíthat az adósságátvállalás.
– Igen, azt a sok milliárd forintot, amit a következő tíz-tizenkét évben adósságszolgálatra kellett volna költenünk, infrastrukturális fejlesztésekre és intézményfelújításokra tudjuk fordítani.
– A következő parlamenti ciklustól kezdve egy politikus nem lehet egyszerre országgyűlési képviselő és polgármester. Miért döntött a helyi politika mellett?
– Bár nagyon megtisztelő a parlamentben dolgozni, szeretném folytatni a Székesfehérváron elkezdett munkát. Engem minden a városhoz köt, itt vagyok otthon. Az országgyűlési választáson induló Törő Gábor és Vargha Tamás egyébként remek szakemberek, akikkel együtt tudok majd működni a város érdekében.
