A tanács közleménye rámutat: az MNB stressztesztjének eredménye szerint a bankrendszer tőkeigénye 2015 végéig egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is csak 16-18 milliárd forint lenne, ami az elmúlt időszak tőkeemeléseihez viszonyítva kifejezetten alacsony kockázatot jelent. A likviditási stresszteszt alapján a bankrendszer jelentős sokkokra is megfelelő likviditási tartalékkal rendelkezik.
A tanács kiemeli: a külföldi forrásokra való ráutaltság mérséklődése folytatódik, a 2013 végére 107 százalékra csökkent hitel-betét arány 100 százalék körül stabilizálódhat a következő években. Megjegyzik: a hitelállomány nagysága és összetétele még mindig nem felel meg a gazdasági növekedés hosszú távú igényeinek, kedvező viszont, hogy a vállalati hitelállomány éves csökkenési üteme a korábbi 4-5 százalékról 1 százalék közelébe lassult. Hozzáteszik: a jegybank növekedési hitelprogramja jelentős javulást eredményezett a kkv-hitelállomány szerkezetében is a forintban nyújtott, hosszú lejáratú hitelek javára.
A háttérbeszélgetésen Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta: a hazai bankrendszer egyik kiemelt problémája továbbra is a nem teljesítő hitelek magas aránya. A vállalati hitelek szegmensében a nem teljesítő állomány aránya 18 százalék volt 2013 végén, aminek közel 40 százalékát kereskedelmi ingatlanhitelek tették ki.
A stabilitási jelentés szerint bár a portfóliótisztítás üteme 2013 utolsó negyedévében felgyorsult, ez döntően az európai eszközátvilágítási programmal magyarázható. A nem teljesítő lakossági jelzáloghitelek kezelésében a Nemzeti Eszközkezelő működése előrelépést jelentett az elmúlt időszakban, a piaci alapú rendezés azonban gyakorlatilag nem működik a jelzáloghiteleknél. A lakossági nem teljesítő állomány folyamatosan nő, elsősorban a devizaalapú jelzáloghiteleknél, miközben az árfolyamgát kihasználtsága csak lassan emelkedik.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács szerint már most szabályozói lépések szükségesek annak megakadályozására, hogy – a válságot megelőző helyzetet elkerülve – a lakossági hitelezés felfutása túlzott, egészségtelen legyen. A PST közleménye szerint a lakossági forinthitelezésre továbbra is a fokozott óvatosság, illetve a hitellel rendelkező háztartások túlzott eladósodottsága nyomja rá bélyegét. Kiemelik: a lakossági hitelezés egészségtelen felfutásának megakadályozása elsősorban a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI), valamint a hitelfedezeti érték (LTV) korlátozásával valósítható meg.
A pénzügyi stabilitási jelentésben kitérnek arra: a várhatóan még idén hatályba lépő új szabályozás tartalmára vonatkozó főbb sarokpontokról 2014 tavaszán döntést hozott a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa.
A PST egyetértett azzal, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet (Payment to Income – PTI) esetében meghatároznak majd egy felső korlátot, amelynél jobban az ügyfelek nem adósodhatnának el. Ez a szabályozó eszköz minden típusú hitelre vonatkozna (jelzáloghitel, fogyasztási hitel, gépjárműhitel stb.), tehát a lakossági hitelezés teljes egészére lenne hatása. A szabályozás az ügyfél minden hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhet figyelembe venne, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelmet venné számításba. Az adóstársaknak mind a jövedelmei, mind az adósságszolgálatai összeadódnak a korlátok alkalmazásakor.
Emellett a hitelfedezeti arányokra (Loan to Value – LTV) vonatkozóan az MNB-rendelet alapvetően megtartaná a jelenlegi szabályozást, de a pénzügyi lízingre vonatkozóan – a konstrukció sajátosságai miatt fennálló kisebb hitelkockázatok miatt – kismértékben enyhébb előírások lehetnek indokoltak.
A jelentés szerint a devizaalapú hitelekkel szemben szigorúbb feltételeket írnak elő a PTI- és LTV-korlátok meghatározásánál, mivel a devizaalapú hitelek törlesztőrészletét a hitel alapjául szolgáló deviza forintban kifejezett árfolyama is befolyásolja. Ennek megfelelően várhatóan mind a PTI-, mind az LTV-korlátok esetében lényegesen szigorúbb korlátokat állítanak majd fel mind az euró, mind az egyéb devizában nyújtott hitelek esetében.
