Mint arról lapunk is beszámolt, egyesek számítógéppel nyomtatott, nyugtához hasonló iratot adnak ügyfeleiknek abban bízva, hogy lépésük nem szúr szemet a hatóságnál. Arra is akad emellett példa, hogy némelyek régi pénztárgépüket is használják az új mellett, mások meg egyszerűen semmilyen iratot nem adnak át egy-egy üzlet után a vevőnek, megrendelőnek. – Ezekben az esetekben azonos, hogy a kereskedő megpróbálja eltitkolni bevételének legalább egy részét – mondta kérdésünkre a NAV sajtóreferense. – A másik hasonlóság – tette hozzá Aszalós Andrea –, hogy az ilyen módszerek már nem alkalmasak az adóhivatal megtévesztésére, hiszen az efféle kísérleteket a nemrégiben bevezetett szisztéma könnyűszerrel kiszűri, az adóhivatal pedig az érintetteket rendre felelősségre is vonja.
Mint megtudtuk, az adóellenőrök – célzott ellenőrzés keretében – egyre több olyan vállalkozást keresnek fel és számoltatnak el, amelyeknél túlságosan alacsony forgalmat mutattak a hatósághoz elektronikus úton beérkező adatok. Aszalós Andrea ennek kapcsán röviden összefoglalta a rendszer működésének fő jellemzőit. – Információkat – kezdte – valamennyi új pénztárgép küld a NAV-nak. A kapott értékek alapján megállapítható, hogy egy bizonyos településen, városrészben, utcában milyen forgalmat bonyolítanak le az üzletek. De rögzíthető az is, hogy egy bizonyos bolttípust – például az adott megyében, városban – egy-egy időszakban hányan keresnek fel. – Vizsgálatot leginkább azoknál a gazdasági szereplőknél érdemes tartani, ahol az összehasonlító adatokhoz viszonyítva gyanúsan alacsony a kibocsátott nyugták száma, értéke – mondta a sajtóreferens. A bevétel eltitkolására így előbb vagy utóbb bizonyosan fény derül. Aszalós Andrea hozzátette: e módszer mellett persze más ellenőrzési lehetőségeket is magában rejt az online kasszarendszer.
A sajtóreferens ezután arról beszélt, hogy bár a hivatal nyomon követi számos gazdasági ágazat szereplőinek működését, a nyugtaadási szabályok betartásának ellenőrzésekor nem a tevékenységi kör szerint választják ki azokat a vállalkozásokat, amelyeket a revizorok később felkeresnek. A következő időkben egyébként – mint megtudtuk – azok is számíthatnak a hivatalos emberek megjelenésére, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy megszüntetik tevékenységüket, vagy azt közölték: kasszát nem használnak, inkább számlát írnak. – Bírsággal számolhat a vállalkozás, ha bejelentésével ellentétben mégis tovább működik, de online pénztárgépet nem üzemeltet, és a szankció akkor sem kerülhető el, ha a gazdasági szereplő nem ír számlát ügyfeleinek – jegyezte meg Aszalós Andrea. A sajtóreferens ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy – a hatósági tapasztalatok szerint – a vállalkozások jelentős része betartja az előírásokat. Előfordulnak persze kisebb hiányosságok, de ezeket a hivatal felszólítására az érintettek többsége nyomban pótolja, orvosolja.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
