A KSH által vizsgált március–májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. A foglalkoztatottak közül 4,076 millióan voltak 15–64 évesek, az őket jellemző foglalkoztatási arány 61,4 százalék volt, 3,5 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ebben a korosztályban 198 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, 104 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, és 94 ezerrel nőtt a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség. Az aktivitási ráta 1,9 százalékponttal 66,8 százalékra nőtt.
Idén március–májusban a 15–64 éves férfiak közül 116 ezerrel többen, 2,206 millióan voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 3,8 százalékponttal, 67,5 százalékra nőtt. A növekményből 60 ezren voltak korábban munkanélküliek, 56 ezren újonnan jelentek meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1,869 millió volt, 82 ezerrel több, mint egy éve. A foglalkoztatási ráta 3,1 százalékponttal, 55,5 százalékra javult.
A 15–24 éves korosztályból 255 ezren voltak foglalkoztatottak, 22,8 százalékos foglalkoztatási rátájuk 4,0 százalékponttal volt több, mint 2013. március–májusban. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves és 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, foglalkoztatási rátájuk pedig egyaránt 3,1 százalékponttal emelkedett, előbbieké 78,3, utóbbiaké 41,2 százalékra.
Ebben a korcsoportban 190 ezer férfi keresett állást, 60 ezerrel kevesebb, mint tavaly március–májusban, és ezzel 2,8 százalékponttal alacsonyabb, 7,9 százalékos volt a munkanélküliség körükben. A nők között 44 ezerrel kevesebben, 167 ezren kerestek állást, ami 8,2 százalékos munkanélküliségnek felel meg.
A munkanélküliek 52,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,6 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint 2014. május végén 514 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez lényegében megegyezett a 2013. májusival.
A frissen nyilvánosságra hozott adatok arról tanúskodnak, hogy nagymértékben javult a fiatalok foglalkoztatási helyzete Magyarországon – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci és képzési államtitkára pénteken az MTI-nek.
Kifejtette: idén március–májusban a 15–24 éves korosztályból 255 ezren voltak foglalkoztatottak, 40 ezerrel többen, mint egy éve. Az előző év azonos időszakában 27 százalék volt a munkanélküliségi rátájuk, s ez mára 19,4 százalékra csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig 20 fölé, 22,8 százalékra emelkedett.
Az államtitkár elmondta, hogy a közfoglalkoztatottak száma mintegy 50 ezerrel nőtt tavaly óta, a vendégmunkások száma nem változott. Ebből következően a versenyszféra egy év alatt közel 150 ezres növekményt produkált. „Azt látjuk az adatokból, hogy kiválóan teljesít a feldolgozóipar, a kereskedelem, és növekedésnek indult a foglalkoztatás az építőiparban is” – jelezte Czomba Sándor.
Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem maguktól születtek. Az elmúlt években számos jól működő foglalkoztatási programot indított a kormány: ilyen például az Első munkahely garancia program, a lakhatási támogatás, a fiatalok vállalkozóvá válását vagy a kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtését támogató pályázatok. Ezek a programok Czomba Sándor szerint láthatóan javítják az ország foglalkoztatási helyzetét.
Idén március–májusban 104 ezerrel kevesebb volt az állástalanok száma, mint egy évvel korábban, és ezzel 2,5 százalékponttal, 8,0 százalékosra csökkent a munkanélküliségi ráta, és 94 ezerrel nőtt a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség. Az aktivitási ráta 1,9 százalékponttal, 66,8 százalékra nőtt. A 15–74 éves korosztályban 357 ezren voltak a munkanélküliek.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves népesség körében 7,3 százalékos volt a munkanélküliség, 257 ezren voltak állás nélkül, 76 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A 15–64 éves korosztályban is 8,0 százalékos volt a munkanélküliségi ráta – derül ki a KSH adataiból. A munkanélküliek 17,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 7,6 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A legjobb munkavállalási kor az az intervallum egy munkavállaló életében, amikor az adott tevékenységet a leginkább képes hatékonyan ellátni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint 60 éves korban megtörténik az áthajlás, amikor csökken a munkabírás, de megfelelő körülmények között a munkaaktivitás 75 éves korig is kitolódhat. Ebben a munkavállalási korban tehát nem mellékes az, hogy csaknem 80 ezerrel voltak kevesebben állás nélkül, mint 2013 azonos időszakában.
A mostani adat 2008-as, tehát válság előtti szinteket jelent, akkor azt lehet mondani, hogy elég dinamikus volt a piac bővülése az elmúlt időszakban. Ami a folytatást illeti: „a szezonális hatások, a nyári időszak miatt lehet, hogy 8 százalék alá tud kerülni a munkanélküliségi ráta, de a várakozásunk az, hogy az év hátralevő részében 8 százalékos szint körül stabilizálódhat a ráta” – mondta Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezető elemzője a Hír Televíziónak.
Érdemes megnézni az Eurostat áprilisi adatait is, ahol azt kapjuk: az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,1 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta áprilisban az előző havihoz képest. A mutató az EU-ban a legnagyobb mértékben, 2,8 százalékponttal Magyarországon mérséklődött.
Egyébként nemcsak a munkanélküliség, de a foglalkoztatás területén is jobban teljesítünk, hiszen ha a nőket vesszük alapul már csak 3-3,5 százalékkal vagyunk lemaradva, az öt évvel ezelőtti különbségünk még 8,5 százalék volt. Így öt év alatt 5 százalékpontot dolgoztak le a nők a hátrányukból.”
A foglalkoztatottak számának rekordmértékű növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.
