A júniusi inflációs adatok pénteki ismertetése előtti citybeli előrejelzések zöme nem zárja ki, hogy az árcsökkenés üteme gyorsult is az előző két hónaphoz képest, bár vannak olyan prognózisok, amelyek valamelyes áremelkedést valószínűsítenek. Az előrejelzési sáv 0,2 százalékos tizenkét havi árcsökkenéstől 0,1 százalékos emelkedésig terjed.
Az áremelkedést váró házak közé tartozik a Capital Economics. A cég londoni közgazdászai 0,4 százalékos havi drágulás mellett 0,1 százalékos éves összevetésű inflációt jósolnak a múlt hónapra. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő inflációs nyomás a gazdasági növekedés élénkülése ellenére változatlanul gyenge. Jövőre az infláció gyorsulása várható ugyan, ahogy a közműdíjcsökkentések dezinflációs hatása elenyészik, a magyar gazdaságban meglévő jelentős kapacitástöbblet miatt azonban az infláció jó eséllyel a következő egy évben is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célja alatt marad.
A cég 2014 egészére 0,3 százalékos, 2015-re 2,5 százalékos átlagos inflációval és az idei év végéig 2,20 százalékra csökkenő MNB-alapkamattal számol. A Cityben ugyanakkor vannak ennél jóval agresszívabb előrejelzések is az MNB enyhítési ciklusának várható végpontjára.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai közölték: központi előrejelzési forgatókönyvük az, hogy az MNB 2,25 százalékos alapkamaton fejezi be enyhítési ciklusát. Ez az előrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos vita tartós piaci idegességet okoz.
A ház szerint azonban, ha sikerül a devizaalapú hitelek ügyét „simán” rendezni, a magyar jegybank 1,80 százalékig csökkentheti alapkamatát az idei év végéig, tekintettel arra is, hogy az idei magyarországi átlagos infláció a cég várakozása szerint zéró lesz, és jövőre sem éri el az MNB 3 százalékos középtávú célját.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőinek várakozása szerint a fogyasztói árak tizenkét havi összehasonlításban 0,2 százalékkal csökkenhettek a múlt hónapban.
Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatcsökkentéshez, és miután ez megtörténik, szólni fogunk – mondta el Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, a monetáris tanács tagja csütörtökön a Portfolio.hu-nak.
Az MNB Monetáris Tanácsa legutóbb június 24-én, kedden csökkentette az alapkamatot 2,4 százalékos szintről 2,3 százalékra.
A ház szerint a magyarországi inflációs pálya „már deflációs tartományban jár”. A cég közgazdászai ugyanakkor azzal számolnak, hogy a júniusi adat jelzi majd a mélypontot, és a harmadik negyedévtől ismét pozitív inflációs adatok várhatók.
A Barclays londoni elemzői szerint azonban egyelőre a közműdíjcsökkentések dezinflációs hatása érvényesül. A ház szakértőinek számításai szerint egyedül ez a tényező 1,5 százalékpont körüli mértékben csökkenti az éves inflációs ütemet.
Mindemellett az élelmiszerárak deflációja is lefelé hat, a tavalyi nagyon jó termés és a szintén jó idei betakarítási kilátások miatt. Ebben a környezetben a Barclays elemzői azt várják, hogy az MNB 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja monetáris enyhítési ciklusát.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is a fogyasztói árak 0,2 százalékos éves szintű csökkenését jósolták júniusra szóló prognózisukban. A ház szerint az emelkedő üzemanyagárak várhatóan elejét veszik, hogy a fogyasztóiár-index júliusban még mélyebben a negatív tartományba süllyedjen. A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy egészen októberig „deflációt súroló” tizenkét havi inflációs adatok várhatók.
Megközelítheti a három százalékot a magyar gazdasági növekedés az idén, jelentősen meghaladva az eurózóna 1,1 százalékos GDP-bővülésének átlagát – olvasható az EY eurózónáról szóló legfrissebb, negyedéves előrejelzésében.
A Kopint-Tárki kutatói idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. korábban javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék 2,5 százalékos növekedésével számol, és a korábbinál lényegesen alacsonyabb, 0,5 százalékos inflációt vár.
A ház mindezek alapján szintén azt várja, hogy az MNB a 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja a monetáris enyhítést. A JP Morgan szakértői szerint a magyar jegybank szeptemberre éri el ezt a kamatszintet, bár a cég lát esélyt arra is, hogy az MNB kamatmélypontja végül egy „árnyalatnyival” 2,00 százalék felett lesz. A ház elemzői nem számítanak a monetáris enyhítés gyors visszafordítására, ugyanakkor 2015 negyedik negyedévére 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelést állítottak be előrejelzésükben. Véleményük szerint e szigorítás célja annak megakadályozása lesz, hogy a jegybanki reálkamat túl mélyen a negatív tartományba kerüljön.
A JP Morgan elemzői mindazonáltal valószínűtlennek tartják, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés – amelynek erőteljes dezinflációs hatása van – 2016 első fele előtt bezárulna, és ennek alapján a ház azt várja, hogy az éves összevetésben számolt infláció a jövő év egészében is az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt marad. A JP Morgan előrejelzése szerint 2015-ben 2,5 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői az áprilisival és a májusival azonos, 0,1 százalékos tizenkét havi árcsökkenést jósolnak júniusra is. A ház szerint a magyarországi inflációs dinamika a múlt hónapban valószínűleg nagyon hasonlított a májusihoz, amelyre az élelmiszerárak meredek csökkenése, a közműdíjcsökkentések folytatódó hatása és általánosságban stabil maginfláció volt jellemző.
A GS londoni elemzői szerint az éves összevetésű infláció várhatóan zéróhoz közeli, vagy kismértékben negatív lesz az idei harmadik negyedév végéig. A ház szerint ezután azonban a magyarországi infláció gyorsulni kezd, éppen a korábbi közműdíjcsökkentések jelentős belépő bázishatásai miatt. A Goldman Sachs elemzőinek számításai szerint a tizenkét havi infláció 2014 végén 1,3 százalék lesz, és 2015 közepére eléri az MNB 3 százalékos célszintjét.
