Varga Mihály hozzáfűzte: nemcsak Magyarországon, hanem több közép-kelet-európai országban, például Lengyelországban is hasonlóan futnak le ezek a költségvetési folyamatok.
Az NGM hétfőn közölte, hogy az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,6 százaléka. Közlésük szerint a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány mértéke nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket.
Varga Mihály megismételte, hogy továbbra is 2,9 százalék az éves hiánycél, amit a kormány garantál. „Ennek érdekében akár év közben is hajlandók vagyunk lépéseket tenni” – fogalmazott, hozzátéve: a kabinet az előző három évben is bebizonyította, hogy tartani tudja a hiánycélokat. A múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos zárolás is biztosítja a 2,9 százalékos hiány megvalósítását – mondta.
A miniszter a zárolással kapcsolatban kiemelte: a kormány önmagán spórol, vagyis az intézkedés nem érinti a lakosságot, a családokat, a vállalkozókat vagy az önkormányzatokat. A zárolást idén októberben-novemberben vizsgálják felül – tette hozzá.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a tárcavezetők maguk döntenek arról, a keretösszegen belül hogyan osztják fel a zárolást, de alapelv, hogy az a lakossági kifizetéseket közvetlenül nem érintheti. A zárolás két legnagyobb eleme a beruházási alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések alap zárolásai, utóbbiból 20 milliárd forintot zárolnak – fejtette ki.
Azokra az ellenzéki kritikákra, amelyek szerint ez megszorítás, Varga Mihály kiemelte: a zárolás takarékossági intézkedés, nem megszorítás. Amikor az emberektől a Bajnai-kormány idején egyhavi nyugdíjat vagy egyhavi jövedelmet vettek el, az megszorító intézkedés volt, „húsba vágott”, éppen úgy mint korábban a Bokros-csomag – jegyezte meg.
Az Orbán-kormány intézkedései ezzel szemben nem érintették a lakosságot ilyen direkt módon, és a kabinet igyekezett olyan lépéseket tenni, amelyeknek eredményeképpen mindenki részt vesz a közteherviselésben – hangsúlyozta. A különadók bevezetése azt mutatta, hogy olyan szektorokat is be lehet vonni a közteherviselésbe, amelyek eddig nem vettek részt benne.
