Hogy meddig süllyedhet a forint árfolyama, arról megoszlanak a szakértői vélemények. Egyes elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar fizetőeszköz fontos határt lépett át, amikor áttörte a 315,5-ös szintet. Ezt követően ugyanis nem zárható ki, hogy tesztelni fogják a 320-as szintet is. Itt járt a forint az euróval szemben, amikor 2012 elején történelmi mélypontot ért el az árfolyam.
Egy euró tegnap kora délután 317,35 forintba került, ennél drágább csak 2011 és 2012 fordulóján volt a közös fizetőeszköz, amikor 320-as szinten is járt az árfolyam. Lapzártánk idején egy euróért 316,3, egy svájci frankért pedig 260,3 forintot kellett fizetni a nemzetközi kereskedésben, miközben a reggeli órákban még 316 alatt járt az árfolyam. A gyengülési hullám lassan két hete, 307,5-ös szinttől indult.
Az elmúlt napok kedvezőtlen folyamatai egyébként nemcsak a forintot sújtották, minden feltörekvő deviza veszített az értékéből. A cseh korona például bő ötéves mélypontra süllyedt. Dél körül 28 cseh korona ért egy eurót a kora reggeli 27,80 után. A zloty 4,217-ig esett a kora reggeli 4,188-ról.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a feltörekvő devizák mélyrepülésének több oka is van, a változások nagyrészt nem az országspecifikus okokra, hanem a világgazdaságban zajló folyamatokra vezethetők vissza. Ez igaz a forintra is. Mint elmondták, az alacsony jegybanki alapkamat és a devizahiteles-mentő csomagról szóló hírek önmagukban is sebezhetőbbé tehetik a forintot, de jelen esetben nem ezek a gyengülés okai.
A befektetők aggodalmát többek között az táplálja, hogy az ukrán–orosz válság szélesedni látszik. Egyre többen gondolják úgy, hogy Oroszország közvetlenül is bekapcsolódhat a konfliktusba, vagyis az orosz haderő átlépheti az ukrán határt. Ez amellett, hogy a válság elmélyülésével járna, az elhúzódását is eredményezné, márpedig a pénzpiacoknak egyáltalán nem jó hír, hogy a Moszkva elleni szankciók is elhúzódhatnak, mivel ezek nemcsak Oroszországnak, hanem az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is károkat okoznak, és lassítják a régiók gazdasági növekedését.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
