Nagy István véleménye szerint Magyarország előnyben van több más országgal szemben a hónapokkal ezelőtt meghirdetett keleti nyitás politikája miatt. Reményét fejezte ki, hogy a kialakulóban lévő kapcsolatok eredményt hoznak és enyhülhet a magyar piacra nehezedő nyomás. Kifejtette: azokban az országokban, amelyek beszállíthatnak Oroszországba, vélhetően hiány keletkezik, tehát a magyar termékeknek ott helye van. Ilyen ország például Szerbia, ahol az államtitkár tájékoztatása szerint már folytak tárgyalások arról is, hogyan lehetne a meglévő mintegy 400 szerb–magyar vegyesvállalat számát emelni, hogy kellő volumenben lehessen megoldani a szállítási kérdéseket.
„A magyar kormánynak van egy felelőssége, az orosz piacnak pedig van egy ínsége, nekünk pedig van nagyon sok almánk, és sok olyan mezőgazdasági termékünk, amely piacot keres” – fejtette ki Nagy István. Hozzáfűzte, hogy más országok is keresik a lehetőségeket, és ha nem lépünk időben, akkor kialakulnak Oroszország felé más utak, például Törökországból vagy Kínából. Az államtitkár megemlítette azt is, hogy a földművelésügyi tárca vezetője két-három héten belül Moszkvában tárgyal majd az orosz mezőgazdasági miniszterrel, hogy áttekintsék a kialakult helyzetet.
„Fontos kérdés, hogy mit gondolunk a demokratikus értékekről és az országok szuverenitásáról, ebben a magyar kormány álláspontja világos” – fogalmazott a helyzet kapcsán Varga Mihály pénteken. Kiemelte ugyanakkor: nemzetgazdasági miniszterként fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy az oroszt-ukrán konfliktusra adott uniós válasz sérti a magyar gazdaság érdekeit, kockáztatja annak a növekedésnek a folytatását, amelyet a magyar gazdaság elért.
A kormány folyamatosan egyeztet a vállalkozói érdekképviseletekkel. Folyamatosan figyelik, hogyan lehet a magyar vállalkozásoknak segíteni, hogyan lehet új piacokat, illetve olyan közvetítőket találni, amelyek ezt a remélhetőleg csak átmeneti szankciós helyzetet feloldják, és a magyar termékeket el tudják juttatni az orosz és ukrán piacokra – hangsúlyozta a miniszter.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már augusztus elején, az uniós szankciókra válaszul bevezetett orosz importkorlátozások bejelentése után javasolta a magyar–orosz kormányközi bizottság összehívását az orosz embargó következtében kialakult hazai helyzet áttekintésére. Kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy szükség lenne a bizottság összehívására, csütörtökön Szijjártó Péter bejelentette, hogy a magyar kormány megtette az első lépéseket az ügyben.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekkel. „Lábon lőttük magunkat” – fogalmazott. Orbán Viktor elmondta: keresi a partnereket ahhoz, hogy változtasson az Európai Unió ezen politikáján. Szerinte nemcsak a most veszteséget elszenvedő termelőket kell kompenzálni az unióban, hanem az egész szankciós politikát kell átgondolni.
Oroszország az ellene szankciókat alkalmazó országok mezőgazdasági termékeire léptetett életbe behozatali tilalmat. Az importtilalom az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Norvégiát érinti. A Vedomoszty moszkvai napilap azonban úgy értesült, hogy Oroszország kész további importkorlátozásokat bevezetni, egyebek között akár gépjárművekre is, amennyiben az Egyesült Államok és az EU újabb szankciókat léptet életbe ellene.
