A csütörtökön Budapesten kihirdetett ítélet indoklásakor a bíró elmondta, hogy az alperes alapítvány véleményt fogalmazott meg a felperesről, ami nem sértette a jó hírnevet. Hozzátette: a törvény szerint a jó hírnevet az sérti meg, aki másra vonatkozó, mást sértő valótlan tényt állít vagy híresztel. Ezzel szemben az ügyben a tényállítás nem valósult meg, mivel az alperes civil szervezet saját véleményét nyilvánította ki, amikor kampányt indított a liba- és kacsatömés, illetve tollfosztás ellen – fejtette ki a bíró.
Hangsúlyozta: a kampány egy álláspont kifejezésre juttatása, nem lehet tényállításnak felfogni. A felperesi keresetben a bíróság szerint az egyetlen konkrét tényállításnak felfogható dolog az alperes civil szervezet honlapján megjelent feketelista volt. Az alapítvány azonban a feketelistával csak az alapszabályból levezethető célját, az állatvédelmet, állatkínzás megakadályozását valósította meg – fejtette ki a törvényszék, hozzátéve: ezt is az alperes véleménynyilvánításának tekintette.
A bíró rámutatott: nem volt olyan jogszabály, amely tiltotta volna a felperesi tevékenységet – a libatömést –, így nem lehet kimondani tényként azt sem, hogy állatkínzást valósít meg a felperes. Magyarországon a társadalom egésze sem foglalt még állást, nincs közmegegyezés arról, hogy pontosan mi tekinthető állatkínzásnak a libatömés és tolltépés kapcsán – jegyezte meg a bíró az indoklás során.
A csütörtöki elsőfokú ítélet szerint a felperes szentesi székhelyű baromfi-feldolgozó köteles a több mint 30 millió forint perköltséget, továbbá tolmácsdíjat fizetni. A mintegy három éve húzódó ügyben most meghozott ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál. A felperes jogi képviselője az MTI érdeklődésére elmondta, valószínűleg fellebbeznek.
A Hungerit baromfi-feldolgozó 2012 áprilisában indított polgári pert a Négy Mancs Alapítvány ellen a Fővárosi Törvényszéken jó hírnév megsértése miatt, mivel álláspontja szerint a civil szervezet évek óta sokmilliárdos károkat okozó lejárató kampányt folytat ellene. A Hungerit keresete szerint a civil szervezet azzal, hogy a liba- és kacsatömés, illetve tolltépés kapcsán állatkínzással hozta összefüggésbe a céget és bojkottot hirdetett ellene, óriási veszteségeket okozott a felperesnek a nyugat-európai piacokon.
A társaság eleinte jelképes, 100 forintos kártérítési összeget és közérdekű bírság kiszabását követelte. Mivel a kártérítési összeget a bíróság komolytalannak ítélte, a cég tavaly megváltoztatta, és már több mint 400 millió forintot követel az alapítványtól.
A Négy Mancs – Alapítvány az Állatokért bécsi székhelyű nemzetközi civil szervezet 2007 decemberében indított kampányt a liba- és kacsatömés ellen. A Hungerit, Magyarország legnagyobb, hízott libamájat előállító vállalkozása ekkor felkerült a feketelistára, a liba- és kacsafogyasztás szempontjából legfontosabb német és osztrák láncok pedig beszüntették kereskedelmi kapcsolataikat a céggel.
A bécsi székhelyű, de hazánkban is irodát fenntartó Négy Mancs 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytat a magyar libamáj és -hús fogyasztása ellen. Főként a hazánkban hagyományosnak számító libatömést és tollfosztást támadták, mondván ezek állatkínzó módszerek. Fellépésükkel elérték, hogy a hazai cégek egy ideig a német és az osztrák élelmiszerláncokba nem szállíthatták a szóban forgó termékeket.
A Hír TV Célpont című műsorából kiderült, hogy álnéven hirdetett nemzetközi bojkottot a magyar baromfitermékek ellen az osztrák alapítvány kampányfőnöke. A férfi a Markus Müller nevet használta, de tíz éve még más néven buktatta le az egyik gyógyszergyár majomkísérleteit.
A Négy Mancs álcivil csoport, valójában külföldi gazdasági érdekcsoportok, kampánymenedzserek állnak az alapítvány mögött. A Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi kiadvány korábban a Négy Mancsot felhozva példaként arról írt, hogy egyes állatvédelmi szervezetek az állatvédelmi szempontok érvényesítése helyett pénz- és piacszerzésre használják fel erejüket. A lap szerint a Négy Mancs az általa összegyűjtött pénz több mint 65 százalékát „működési költségként” kezeli, és az adományoknak csak 35 százalékát fordítja állatvédelmi célra.
Budai Gyula államtitkár ezzel kapcsolatban akkoriban megjegyezte: a Négy Mancs Alapítvány piactorzító tevékenységét támasztja alá, hogy miközben a feketelistáján szerepel két, hízottszárnyas-áruval kereskedő, francia tulajdonban lévő cég, ugyanennek a francia vállalatnak két lengyel érdekeltsége a pozitív listáján szerepel mint olyan cég, amely elutasítja a tollszedést és a hízottárut.
Ismert, a Négy Mancs korábban a Daily Mail angol magazinban és a Test című német lapban lejárató fotókat jelentetett meg a magyar libaágazatról. A fényképekkel a külföldi közvéleményt kívánták manipulálni, és Magyarország-ellenes hangulatot gerjesztettek. Becslések szerint a Négy Mancs ezzel a negatív kampánnyal milliárdos károkat okozott a magyar állattenyésztőknek.
2012 februárjában az akkor elszámoltatási kormánybiztosként dolgozó Budai Gyula azt akarta megtudakolni a Négy Mancstól, miért kezdeményezte, hogy a Kaufland német áruházlánc feketelistára tegye a magyar kacsa- és libamájat.
