Csepreghy Nándor szerint ez a lakosságnak lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, a vállalkozások pedig kizárólag digitális úton adhatják majd be a pályázati dokumentumokat. A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Brüsszellel kötött partnerségi megállapodás alapján a 2014–20-as költségvetési időszakban Magyarország 34,5 milliárd euró, mintegy 12 ezermilliárd forint támogatást hívhat le. „Ekkora összeg Magyarország fejlesztésére egy összegben soha nem állt még rendelkezésre” – jelentette ki.
Ismert, a 2014 és 2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én vette át Orbán Viktor miniszterelnök; az operatív programok a részleteket, a konkrét intézkedéseket vázolják fel.
A források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Az EU-források olyan segítséget jelentenek, amely a hátrányok ledolgozására szolgál, segítik a hazai kis- és középvállalkozások felzárkózását a külföldi gazdasági szeplőkhöz – ismertette Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár szerint olyan innovációs programokra van szükség, amelyek a foglalkoztatás terén segítik elérni azt a célt, hogy 2020-ig ötmillió adófizető legyen az országban. Ez további 900 ezer ember bevonását jelenti a foglalkoztatásba, ideértve a klasszikus területek mellett a részmunkaidőben, illetve a távfoglalkoztatásban részt vevőket – magyarázta.
A foglalkoztatás mellett a közlekedésfejlesztést emelte ki Csepreghy, hangsúlyozva azt a törekvést, hogy minden megyeszékhely gyorsforgalmi utakkal kapcsolódjon a hazai autópálya-hálózathoz, az összes sztráda elérje az országhatárokat, és javuljon a vidéki települések elérhetősége.
A tervezett változtatások közül elmondta: január elsejétől minden vállalkozás, amely az előző évben befizetett adójánál kevesebb támogatási forrást igényel, bankgarancia nélkül teheti ezt meg. Ugyancsak kedvező változás, hogy ameddig ki nem fizetik a pályázónak a támogatás 90 százalékát, addig nem kell saját erőt betennie a fejlesztésbe, 300 millió forint beruházási összeg alatt pedig normatív rendszert határoznak meg, s aki a feltételeket teljesíti, ebben a formában azonnal hozzájut a pályázati pénzhez – magyarázta Csepreghy Nándor.
Hozzátette: az új rendszerben a pályázati kiírás megjelenését követően harminc napon keresztül senkinek nem lesz lehetősége beadni a pályázatát. Minden vállalkozás és önkormányzat a várakozási idő lejártával egyszerre kap lehetőséget arra, hogy – kizárólag – elektronikus úton beadja a dokumentumokat.
Csepreghy Nándor fontosnak nevezte a „területi döntéshozók helyzetbe hozását”, s kijelentette: 2020-ig olyan fejlesztési rendszer kiépítése a cél, amely Magyarországot akkor is versenyképessé teszi a régióban, ha már EU-források nem vagy csak kevéssé állnak majd rendelkezésre.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusra való felkészülési projektet lezáró rendezvényen bemutatta a megye területfejlesztési programját.
