Megosztja a közvéleményt az a KDNP-s törvénymódosító javaslat, amelyről lapunk elsőként adott hírt a múlt héten. Eszerint jövőre lépne életbe az üzletek nyitva tartását korlátozó jogszabály-módosítás, amely megtiltaná a 400 négyzetméteresnél nagyobb áruházaknak a hét utolsó, munkaszüneti napján az üzemelést, és csupán a kisebb, családi vállalkozásban működtetett boltoknak engedné vasárnap, hogy fogadják a vásárlókat. Ebben a KDNP-t támogatja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is. A KASZ ráadásul minden üzlettípusra kiterjesztené a javaslatot.
A tervezet kapcsán a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége tegnap azt közölte: súlyos következményekkel, elbocsátásokkal és bércsökkentéssel járna, ha elfogadnák a szervezet szerint diszkriminatív tervezetet. Azonnali válaszként a plázák csökkentenék alkalmazottaik számát, mivel számításaik alapján legalább 35 ezer dolgozó válna feleslegessé. Ezzel együtt a pénteki és a szombati zsúfoltság tovább nőne a boltokban, miközben hétvégente sokan vennék külföldre az irányt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerényebb, 10-15 ezer fős leépítéstől tart.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Hír TV P8 című műsorában azt mondta, a következő hetekben dolgozzák ki a javaslatot, ami januártól lépne életbe, és várhatóan a jövő nyártól kellene bezárniuk a nagy boltoknak. Hozzátette, mindenkinek biztosítani kell, hogy szabad legyen a vasárnapja. Szavai szerint a vasárnapi munkát senki sem önként vállalja, hanem piaci erőfölényüknél fogva a láncok kötelezik rá a dolgozókat, miközben a gyermekes munkavállalók csak hétvégén lehetnek együtt családjukkal. Arra a felvetésre, hogy nem tartanak-e elbocsátásoktól az intézkedés miatt, az államtitkár azt mondta, törekednek rá, hogy minden embernek legyen munkahelye. Közölte: vannak olyan számításaik, amely alapján a vasárnapi forgalom kisebb, mint az átlagos hétköznapokon.
Ezzel vitatkozik több, felmérésekre hivatkozó piaci szereplő, szerintük ugyanis vasárnaponként átlagosan 12–15 ezer forintot költ el nagyjából kétmillió magyar család a plázákban és a hipermarketekben. Az ellenzők szerint arra is számítani lehet, hogy a foglalkoztatottak bére számottevően csökken, mivel a vasárnapi munkavégzésért pótlékot fizetnek a munkaadók. Az érdekvédők azonban másként látják a helyzetet.
– Már most is több áruházlánc diákok foglalkoztatásával oldja meg a vasárnapi feladatokat, hogy ne kelljen pótlékot fizetni – mondta lapunknak Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint a munkavállalók többsége örülne, ha az áruházak zárva lennének vasárnaponként. Jelezte, a kereskedők veszteség nélkül meg tudják oldani a helyzetet, hiszen a forgalom a többi napra tevődne át. – Ezen a területen a munkavállalók több mint 85 százaléka nő, az ő esetükben kiemelten fontos lenne a rendelkezés szociális hatása – fűzte hozzá az elnök.
A lapunk birtokába került, több jogszabályt módosító javaslatcsomag szerint egyébként a jövőben betiltanák a hipermarketek által üzemeltetett ingyenes buszjáratokat is. Emellett a polgári törvénykönyv kiegészítésével előírnák azt is, hogy két egymást követő veszteséges eredménnyel zárult év után az 50 milliárd forintnál nagyobb bevételű kereskedelmi vállalatoknak meg kell szűnniük.
