A bruttó átlagkereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében 234 400 forint volt január–októberben, 2,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 500 forintot tett ki, és ugyancsak 2,9 százalékkal emelkedett. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 300 forintra becsülhető – írta a KSH. Októberben a havi bruttó átlagkereset 237 539 forintot, a nettó – családi kedvezmény nélkül – 155 587 forintot tett ki, 3,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Szeptemberben 2,4 százalékra gyorsult a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése az egy évvel korábbihoz képest az augusztusi 2,2 százalékról, a közfoglalkoztatottak nélkül az éves növekedési ütem 4,4 százalékra emelkedett a megelőző havi 3,9 százalékról. A foglalkoztatottak száma októberben elérte a 2,839 milliót, 4,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az első tíz hónapban 2,816 millió volt, ami 5 százalékos növekedés 12 hónap alatt. 2014. január–októberben a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 250 300, a költségvetésben dolgozóké 238 500, a nonprofit szervezeteknél pedig 228 900 forint volt.
A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot kerestek. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) ágakban dolgozók kerestek. 2014. január-októberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset a fizikai foglalkozásúaknál 104 900, a szellemi foglalkozásúaknál 207 900 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,2, a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,6, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január–októberhez hasonlítva. 2014. január-októberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,3 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek. A 246 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.
Gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése októberben, a bolti értékesítés volumene 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a szeptemberi 4,5 százalékos emelkedés után a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kiigazítatlan index szintén 5,2 százalékos emelkedést jelzett. A KSH pénteken közölt második becslése megerősítette a hónap elején közölt előzetes adatokat. Októberben főképp a nem élelmiszer-kiskereskedelem és az üzemanyag kereslet gyorsult fel éves összevetésben, előbbinél 6,6, míg utóbbinál 6,5 százalékkal nőttek az eladások. Az élelmiszer eladások a szeptemberi 2,4 százalékos emelkedést követően 3,7 százalékkal nőttek októberben. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 2014. októberben 811 milliárd forint volt, 42 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Idén októberben az országos kiskereskedelmi forgalom 44,8 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36,2 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben és 19 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.
Az élelmiszer-kiskereskedelmen belül a forgalom döntő hányadát, 77,6 százalékát az élelmiszer jellegű vegyes üzletek adták, ahol az értékesítés 2,4 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 8,7 százalékkal volt több, mint 2013. októberben. A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül 14,1 százalékkal nőttek az eladások a textil-, ruházati és lábbeli-, 10,2 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes-, 9,9 százalékkal a használtcikk-, 6,3 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben, valamint 6 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben. A forgalom az előző évinél 1,6 százalékkal kisebb volumenű volt a bútor-, műszakicikk-üzletekben.
A KSH adatai szerint a korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a bővülés a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben, itt 41,3 százalékkal nőttek az eladások. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai októberben 1,1 százalékkal emelkedtek.
A jelentős ütemű bérnövekedés is segítette a kiskereskedelem bővülését – mondta Varga Mihály pénteken. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy 2014 első 10 hónapjában több mint 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, amelyet alapvetően három tényező segített: a bérnövekedés, a munkahelyek számának a növekedése, és az, hogy a magyar gazdaságból eltűnni látszik az infláció. Ennek a három tényezőnek köszönhetően az emberek többet tudtak vásárolni egyebek között élelmiszerből, ruházatból, és lényegében az összes kiskereskedelmi ágazatban jelentős növekedés van – mutatott rá.
Ezt a reálbérek növekedése is segítette: az első tíz hónapban 3 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ami azt jelenti, hogy egy átlagos bér 2014. október végén Magyarországon 234 400 forint.
Szavai szerint a jelentős ütemű bérnövekedés mögött ott van a munkahelyek számának növekedése és a gazdaság jó teljesítménye. A megtermelt jövedelem, az elért nyereség teszi lehetővé azt, hogy a munkaadók többet tudjanak fordítani a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítására.
A bérek növekedése jövőre is folytatódni fog, a kormány intézkedései alapján 2015-ben a közszférában jelentős béremelés várható a pedagógusok, illetve a fegyveres és rendvédelmi dolgozók esetében – ismertette Varga Mihály.
