Egyáltalán nem látszott a forint december 31-i árfolyamán, milyen fontos az év utolsó napja az államadósság alakulása miatt. A tartozás mértékét ugyanis e nap árfolyama alapján számolják ki. Az alaptörvényben foglaltak szerint az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) mért arányának e mellett az árfolyam mellett kell alacsonyabbnak lennie az előző évi mértéknél. Márpedig a magyar adósságban lévő magas devizaarány miatt a kisebb változások is jelentős mértékben befolyásolhatják az ország tartozásának forintban kifejezett értékét.
December 31-én a nap nagy részében 315 forint környékén időzött a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, az esti órákban pedig 316,5 közelébe gyengült a forint. Ez a szint nem tér el jelentősen a korábbi napok árfolyamaitól. Ebből pedig az következik, hogy az adósság devizarésze a várakozásoknál magasabb értéket képvisel. Az elemzők azonban biztosak abban, hogy az államnak sikerül egyensúlyoznia ezt a kellemetlen kilengést, és tartható lesz az alaptörvény.
Az ősz folyamán egyébként még úgy tűnt, hogy a forint árfolyama támogatja majd az államadósság csökkentését. Az euró ára általában 306–307 forint körül ingadozott, ami magasabb ugyan a 2013 végén érvényes 297-es szintnél, de nem veszélyeztette a GDP-hez mért adósság csökkentését. A december eleje azonban kedvezőtlen fordulatot hozott.
Az orosz–ukrán konfliktus következményeként gyengülni kezdtek a feltörekvő devizák, amelyek közé a forint is tartozik, és a 306-os árfolyamszintet egy hét alatt 314-es, majd nem sokkal később 316-os váltotta fel. Innen a forint már nem tudott jelentősen visszaerősödni az adósságszint szempontjából kulcsfontosságú utolsó napra. A forintgyengülés önmagában körülbelül két százalékkal emelte meg az adósságszintet.
Tovább nehezítette a kormány adósságcsökkentéssel kapcsolatos törekvéseit, hogy a Magyar Nemzeti Bank december 31-én publikált adatai szerint szeptember végén az államháztartás adóssága a GDP 80,3 százalékát tette ki, miközben egy évvel korábban ez az arány még 77,3 százalékon járt. Ebből következik, hogy három hónap alatt háromszázalékos államadósságot kellett ledolgoznia az államnak. Az elemzők szerint ez azért sikerülhetett, mert az állam már tavaly év elején beszerezte az állampapírpiacról azokat a tartalékokat, amelyek a későbbi lejáratok fedezetét adták. Vagyis az év végi adósságlejáratok jelentősen csökkentették a tartozás GDP-hez mért arányát.
Az Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint szeptember végén 25 118 milliárd forint volt az adósság, ezt a harmadik negyedévben a hiteltörlesztés 325 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig hatmilliárd forinttal növelte. A közlemény szerint az államadósság finanszírozásában jelentős szerepet vállaltak a háztartások, amelyek számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat.
A magyar családok állampapír-vásárlása egyébként azért is kedvező, mert így nő a tulajdonosi körön belül a hazaiak aránya, ez pedig csökkenti az ország kockázatait. A külföldi befektetők ugyanis egy kisebb nemzetközi krízis hatására is megválhatnak a magyar papírjaiktól, tovább nehezítve az állam helyzetét.
