Kedvező évet zár a gazdaság

Pontosan a ma délelőtti fél tizenkettes forintárfolyam dönti el, mekkora GDP-arányos államadóssággal zárta az idei évet Magyarország.

Munkatársunktól
2014. 12. 31. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke előzetesen úgy kalkulált, hogy hetvenhat százalék körüli szint alakulhat ki.

A szakember szerint azonban a forintárfolyam alakulásában az utóbbi hetekben tapasztalt igen kedvezőtlen folyamatok óvatosságra intenek. A hitelpiaci válság óta folytatódó, jelentős forintgyengülésnek egyértelműen a központi költségvetés a legnagyobb vesztese. A forintnak az euróval szembeni értékvesztése eddig 1700 milliárdos, forintban kifejezett adósságállomány-növekedést okozott. Ez jelentősen nehezítette a költségvetés finanszírozását.

Kovács Árpád ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezzel együtt az idén kedvezőbben alakult a vártnál a költségvetési hiány.

 

Az államháztartás GDP-arányos hiánycélja 2014-ben 2,9 százalék volt, ám mivel a hiány ennél a jelek szerint alacsonyabb lesz, ezáltal a jövő évre tervezett kifizetések egy részét előrehozhatja a kormány – jelentette ki a távirati irodának adott interjújában a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád szerint a főbb államháztartási bevételek és kiadások nagyjából az előirányzatnak megfelelően alakultak. A javuló adózási fegyelem, az online pénztárgépek és a vártnál több úthasználati díj, valamint az évközi korrekciók kiegyenlítették a kedvezőtlen hatásokat, a tervezettnél lényegesen alacsonyabb inflációt és egyes adók elmaradásának bevételcsökkentő hatását.

Kovács Árpád azt is elmondta, hogy idén a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a bővülés meghaladta még a korábbi, derűlátónak tartott várakozásokat is. A várható 3,3 százalékos GDP-növekedés kétszerese az Európai Unió átlagának, és jobb a hasonló sorsú visegrádi országokénál is. – Ez a nem várt, kiváló teljesítmény magával hozta a költségvetési mutatók kedvező alakulását is – tette hozzá.

A három százalékot meghaladó növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban a tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az idei kiugróan jó gazdasági és költségvetési mutatókban a javuló teljesítmény mellett szerepe volt annak is, hogy egy évvel korábban alacsonyabb volt a növekedés, és számos olyan tétel javította az eredményt, amelyek hatására aligha lehet 2015-ben számítani. Ilyenek a jó agrárgazdasági teljesítmény, az autóipari fejlesztések termőre fordulása, az uniós pénzekre támaszkodó közberuházások.

A jövő évi szerényebb, 2,5 százalék körüli növekedést tartalmazó makrogazdasági pálya Kovács Árpád szerint óvatos, konzervatív becslésre támaszkodik. A kitűzött költségvetési célok elérésében tartalékot képez az, hogy a költségvetés hiánycélját a háromszázalékos maastrichti kritériumnál 0,6 százalékponttal alacsonyabban határozták meg. – Nagy eredmény lenne azonban, ha erre a mozgástérre nem lenne szükség, és a célt sikerülne tartani – jegyezte meg az elnök.

A lapunknak nyilatkozó elemzők szintén arról beszéltek, hogy a három százalék fölötti növekedést jövőre valószínűleg nem lehet majd tartani. Egyrészt azért, mert az idei bővülés, amihez a 2015-ös számokat mérik majd, kifejezetten magas. Másrészt több olyan kockázat van, ami visszafoghatja a lendületet. Ilyen például az eurózóna gazdaságának stagnálása, ami a külső keresletet fékezheti le, de hasonló lassulást okozhat az orosz–ukrán konfliktus is.

Kovács Árpád hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés kiadási oldalát nézve az oktatás, az egészségügy, egyes szociális kiadások a GDP arányában szerényebbek, ugyanakkor a gazdaságfejlesztésre fordított közpénzek jelentősen növekednek. Ez egyrészt mutatja, hogy a kormány milyen erőfeszítéseket kíván tenni a versenyképesség javítása, a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében, másrészt felhívja a figyelmet arra is, hogy mind jelentősebb forrásokat köt le a működő tőke bevonása.

A tanács elnöke utalt arra, hogy a 2015-ös célok realitását az elemzők többsége, így a meghatározó kutatóintézetek is elfogadják, miközben azt is bemutatják, hogy a kockázatok nem mérséklődnek. A kedvező hazai folyamatok hatását tompíthatja, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszaeshet, a deflációs folyamatok kiteljesedhetnek, az olajpiac bizonytalan, az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása sem látható előre. Emellett az üzleti bizalom is hiányos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.