Kedvező évet zár a gazdaság

Pontosan a ma délelőtti fél tizenkettes forintárfolyam dönti el, mekkora GDP-arányos államadóssággal zárta az idei évet Magyarország.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke előzetesen úgy kalkulált, hogy hetvenhat százalék körüli szint alakulhat ki.

A szakember szerint azonban a forintárfolyam alakulásában az utóbbi hetekben tapasztalt igen kedvezőtlen folyamatok óvatosságra intenek. A hitelpiaci válság óta folytatódó, jelentős forintgyengülésnek egyértelműen a központi költségvetés a legnagyobb vesztese. A forintnak az euróval szembeni értékvesztése eddig 1700 milliárdos, forintban kifejezett adósságállomány-növekedést okozott. Ez jelentősen nehezítette a költségvetés finanszírozását.

Kovács Árpád ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezzel együtt az idén kedvezőbben alakult a vártnál a költségvetési hiány.

Az államháztartás GDP-arányos hiánycélja 2014-ben 2,9 százalék volt, ám mivel a hiány ennél a jelek szerint alacsonyabb lesz, ezáltal a jövő évre tervezett kifizetések egy részét előrehozhatja a kormány – jelentette ki a távirati irodának adott interjújában a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád szerint a főbb államháztartási bevételek és kiadások nagyjából az előirányzatnak megfelelően alakultak. A javuló adózási fegyelem, az online pénztárgépek és a vártnál több úthasználati díj, valamint az évközi korrekciók kiegyenlítették a kedvezőtlen hatásokat, a tervezettnél lényegesen alacsonyabb inflációt és egyes adók elmaradásának bevételcsökkentő hatását.

Kovács Árpád azt is elmondta, hogy idén a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a bővülés meghaladta még a korábbi, derűlátónak tartott várakozásokat is. A várható 3,3 százalékos GDP-növekedés kétszerese az Európai Unió átlagának, és jobb a hasonló sorsú visegrádi országokénál is. – Ez a nem várt, kiváló teljesítmény magával hozta a költségvetési mutatók kedvező alakulását is – tette hozzá.

A három százalékot meghaladó növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban a tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az idei kiugróan jó gazdasági és költségvetési mutatókban a javuló teljesítmény mellett szerepe volt annak is, hogy egy évvel korábban alacsonyabb volt a növekedés, és számos olyan tétel javította az eredményt, amelyek hatására aligha lehet 2015-ben számítani. Ilyenek a jó agrárgazdasági teljesítmény, az autóipari fejlesztések termőre fordulása, az uniós pénzekre támaszkodó közberuházások.

A jövő évi szerényebb, 2,5 százalék körüli növekedést tartalmazó makrogazdasági pálya Kovács Árpád szerint óvatos, konzervatív becslésre támaszkodik. A kitűzött költségvetési célok elérésében tartalékot képez az, hogy a költségvetés hiánycélját a háromszázalékos maastrichti kritériumnál 0,6 százalékponttal alacsonyabban határozták meg. – Nagy eredmény lenne azonban, ha erre a mozgástérre nem lenne szükség, és a célt sikerülne tartani – jegyezte meg az elnök.

A lapunknak nyilatkozó elemzők szintén arról beszéltek, hogy a három százalék fölötti növekedést jövőre valószínűleg nem lehet majd tartani. Egyrészt azért, mert az idei bővülés, amihez a 2015-ös számokat mérik majd, kifejezetten magas. Másrészt több olyan kockázat van, ami visszafoghatja a lendületet. Ilyen például az eurózóna gazdaságának stagnálása, ami a külső keresletet fékezheti le, de hasonló lassulást okozhat az orosz–ukrán konfliktus is.

Kovács Árpád hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés kiadási oldalát nézve az oktatás, az egészségügy, egyes szociális kiadások a GDP arányában szerényebbek, ugyanakkor a gazdaságfejlesztésre fordított közpénzek jelentősen növekednek. Ez egyrészt mutatja, hogy a kormány milyen erőfeszítéseket kíván tenni a versenyképesség javítása, a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében, másrészt felhívja a figyelmet arra is, hogy mind jelentősebb forrásokat köt le a működő tőke bevonása.

A tanács elnöke utalt arra, hogy a 2015-ös célok realitását az elemzők többsége, így a meghatározó kutatóintézetek is elfogadják, miközben azt is bemutatják, hogy a kockázatok nem mérséklődnek. A kedvező hazai folyamatok hatását tompíthatja, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszaeshet, a deflációs folyamatok kiteljesedhetnek, az olajpiac bizonytalan, az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása sem látható előre. Emellett az üzleti bizalom is hiányos.