A jövő évi szerényebb, 2,5 százalék körüli növekedést tartalmazó makrogazdasági pálya Kovács Árpád szerint óvatos, konzervatív becslésre támaszkodik. A kitűzött költségvetési célok elérésében tartalékot képez az, hogy a költségvetés hiánycélját a háromszázalékos maastrichti kritériumnál 0,6 százalékponttal alacsonyabban határozták meg. – Nagy eredmény lenne azonban, ha erre a mozgástérre nem lenne szükség, és a célt sikerülne tartani – jegyezte meg az elnök.
A lapunknak nyilatkozó elemzők szintén arról beszéltek, hogy a három százalék fölötti növekedést jövőre valószínűleg nem lehet majd tartani. Egyrészt azért, mert az idei bővülés, amihez a 2015-ös számokat mérik majd, kifejezetten magas. Másrészt több olyan kockázat van, ami visszafoghatja a lendületet. Ilyen például az eurózóna gazdaságának stagnálása, ami a külső keresletet fékezheti le, de hasonló lassulást okozhat az orosz–ukrán konfliktus is.
Kovács Árpád hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés kiadási oldalát nézve az oktatás, az egészségügy, egyes szociális kiadások a GDP arányában szerényebbek, ugyanakkor a gazdaságfejlesztésre fordított közpénzek jelentősen növekednek. Ez egyrészt mutatja, hogy a kormány milyen erőfeszítéseket kíván tenni a versenyképesség javítása, a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében, másrészt felhívja a figyelmet arra is, hogy mind jelentősebb forrásokat köt le a működő tőke bevonása.
A tanács elnöke utalt arra, hogy a 2015-ös célok realitását az elemzők többsége, így a meghatározó kutatóintézetek is elfogadják, miközben azt is bemutatják, hogy a kockázatok nem mérséklődnek. A kedvező hazai folyamatok hatását tompíthatja, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszaeshet, a deflációs folyamatok kiteljesedhetnek, az olajpiac bizonytalan, az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása sem látható előre. Emellett az üzleti bizalom is hiányos.
